Kaszás Attila 1970. június 18-án született, és pályafutása alatt körülbelül hatvan színdarabban játszott. Ezek között nemcsak klasszikus és modern drámák voltak, hanem számos zenés produkció is. 47 éve alatt olyan karaktereket formált meg, amelyek emlékezetesek maradtak a nézők számára, például a holdbéli csónakost Weöres Sándor Holdbéli csónakos című művében, valamint Jimmyt a Dühöngő ifjúságban. Legtöbben talán A padlás című musicalben való szereplésére emlékeznek, amely a színházi élet egyik ikonikus darabja lett.

Kaszás a színpadon mindig is tele volt energiával, és a híres mondásával: "Nekem itt még rengeteg dolgom van", sokkolta a közönséget, amikor utolsó színpadi szerepe előtt ehhez hasonló szavakat mondott.

Több mint húsz filmszerepe mellett emlékezetes alakításokat nyújtott az Érzékek iskolájában, az Üvegtigrisben és a Werckmeister harmóniákban. A legnagyobb sikereit azonban a Vígszínházban és a Nemzeti Színházban aratta. Tragikus módon a hirtelen bekövetkező halála sokkolta a színházi világot. 2007. március 19-én, a Nemzeti Színházban a Tizenkét dühös ember című darab előtt, a színpadon összeesett. A mentő érkezéséig Stohl András próbálta meg életben tartani, de a mentőben újraélesztették, és kórházba szállították, ahol agyvérzést állapítottak meg nála. Sajnálatos módon már napokkal korábban erős fejfájásra panaszkodott, ami utólag a tragédia egyik előjele volt. 2007. március 23-án este, a kórházban elhunyt.

A művész temetésén 2007. április 18-án pályatársak és barátok vettek végső búcsút tőle, a család körében zajló szertartást követően több százan megjelentek a hamvasztás utáni búcsúztatón is. Hamvait Várszegi Asztrik püspök szentelte meg. Kaszás Attila gyermekei, Jancsi 2005-ben, míg Luca 2007 decemberében, már a halála után született.

Kaszás Attila öröksége tovább él a színház különböző díjaiban és fesztiválokban, amelyek nevét viselik. Emellett a Nemzeti Színház kamaratermét is az ő nevén nevezik el, biztosítva ezzel, hogy emlékezete soha ne merüljön feledésbe.