A Tisza Párt elnökének idei beszéde után az előrehozott választások kérdése teljesen átformálta a politikai diskurzust. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, ironikusan úgy reagált, hogy "brüsszeli gazdik" akarnak előrehozott választásokat. Ekkor lépett színre Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, aki bejelentette, hogy kezdeményezi az Országgyűlés önfeloszlatását az előrehozott választások érdekében.

Bár az előrehozott választások gondolata nem új, hiszen már a rendszerváltás óta több ellenzéki párt is követelte azokat, a gyakorlatban eddig egyik esetben sem valósult meg. Az ellenzék véleményformáló személyiségei között sokan úgy vélik, hogy 2026 előtt nem valószínű, hogy új választásokra kerülne sor. Sokan az előrehozott választások témáját csupán kommunikációs trükknek tekintik, míg mások továbbra is aggasztónak tartják a kormány jelenlegi, megosztó politikáját.

Az elmúlt évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy bár az előrehozott választások kérdése időről időre felmerül, a politikai helyzet nem tűnik elegendően érettnek a változásokhoz. Egyes politikai elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a valós problémák, mint például a gazdasági helyzet és a társadalmi feszültségek, sokkal fontosabbak, mint a kampányígéretek. Az emberek többsége tehát inkább a kormány valódi teljesítményét követi, mintsem hogy hinne a politikai játszmákban. Vajon valaha elérjük az igazi politikai változást, vagy maradunk a megszokott kerékvágásban?