Egy nemrégiben hozott döntés Washington államban úttörő hatással bírhat az Egyesült Államok állampolgársági gyakorlatára. Az ügy hátterében az áll, hogy már 22 amerikai tagállam indított különböző kereseteket a szövetségi kormány ellen, amely megpróbálja megváltoztatni az úgynevezett 'birthright citizenship' gyakorlatát.

John Coughenour bíró a meghallgatás során egyértelműen kinyilvánította, hogy az elnöki rendelet alkotmányellenes társadalmi és jogi következmények nélkül nem maradhat. A döntés értelmében 14 napra felfüggeszti az elnöki rendelet végrehajtását, amely alapján 2023. február 19-től megszüntetnék azt a gyakorlatot, hogy az Egyesült Államokban, akár illegálisan tartózkodó szülőktől született gyermekek automatikusan amerikai állampolgárságot kapjanak.

A szövetségi kormányt képviselő ügyvéd a felfüggesztés helyett azt kérte, hogy részletes tájékoztatást adhassanak az érintett jogi érvekről, ám ezt Coughenour bíró többször is megtagadta, arra hivatkozva, hogy az ügy politikai jelleggel bír, és nem lehet csak jogi szemüvegen keresztül vizsgálni.

Az amerikai igazságügyi minisztérium álláspontja szerint a tagállamoknak nincs jogalapja a rendelet elleni kifogásra, hiszen az elnöknek jogában áll megalkotni a bevándorlási szabályozásokat.

Az elmúlt év során a tagállamok jelentése szerint 255 ezer gyermek született, akiknek szülei illegálisan tartózkodtak az Egyesült Államokban, valamint 153 ezer olyan gyermek, amelynek mindkét szülője jogellenesen lépett be az ország területére. A bírói beadvány világosan rávilágít arra, hogy az állampolgárság kérdése az amerikai alkotmány 14. módosítása alapján mindenki számára biztosított, aki az ország területén születik.

Ez a történet nem csupán jogi, hanem politikai szempontból is jelentős, hiszen a szövetségi kormány döntésének hatása széleskörű vitákat generálhat az Egyesült Államok bevándorlási politikájában, és komoly következményekkel járhat a jövőben az ország demográfiai képére nézve.