Elképesztő drágulás történt a villamos energia tőzsdei árában Magyarországon a hét eleje óta! November 10-én, vasárnap a 100 kWh energia ára mindössze 10,4 euró volt, míg két nappal később, november 12-én, már 30,6 eurós árat kérnek érte. Az előrejelzések alapján a drágulási tendencia nem áll meg: november 13-án, szerdán már 35 euróra emelkedhet a tarifa.

A legfrissebb Eurostat adatok szerint az év első felében a magyar fogyasztók átlagosan mindössze 11,57 eurót fizettek 100 kWh-ért, ami a legolcsóbb árnak számított az Európai Unióban. A második legolcsóbb ár Bulgáriában mérték, ahol 11,87 euróba került az energia, míg Németországban a legdrágább volt, 39,51 euróra rúgott.

Mi okozza a meredek emelkedést?

A Forbes cikkére hivatkozva kiderült, hogy a legújabb napelem rendszerek teljesítménye nem elégséges, mivel a MÁTRAI és a günyüi erőművek karbantartása miatt csökkentették a termelést. A Balkán országainak vízerőművei, ahonnan általában importálunk energiát, aszályos időjárás miatt szintén nem tudnak teljes kapacitással működni.

A magyar kormány által bevezetett szélenergia-korlátozások következtében a hangsúly a napelemek telepítésére került, de ezek termelését nagymértékben befolyásolja az időjárás. Amikor süt a nap, az energiafelesleg miatt csökkennek az árak, de borongós időjárás esetén jelentős importmennyiségre szorulunk, és a gáztermelő erőműveinket kell bekapcsolni. A szélenergia lehetőségeit viszont a kormány 2010 óta nem engedélyezte.

Október közepén a szeles éjszakák miatt a külföldi szélerőművekből akkora energiatöbblet keletkezett, hogy 16 órán keresztül nullára vagy akár negatívra csökkent az áram ára. Nappal viszont a napsütéses időjárás miatt a hazai naperőművek jól termeltek.

A nyári időszak drámai helyzetet eredményezett: júliusban figyelmeztettünk arra, hogy amennyiben a hőhullámok tartósak lesznek, az komoly gondokat okozhat az áramellátásban. Turai József, a T-Energy Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: egy egész Európára kiterjedő tartós hőhullám esetén senki nem tudná megakadályozni az áramkimaradást.

Fontos lenne az energiarendszer bővítése és diverzifikálása; Magyarországon az utolsó jelentős erőművet 2011-ben építették, és azóta nem voltak érdemi fejlesztések. Az energiahálózat kiegyensúlyozott működéséhez Paks 2. ütemének már készen kellett volna lennie, hogy biztosítsa az ország energiaellátását a jövőben.