Donald Trump kormánya menesztette az amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (USAID) körülbelül 60 magas beosztású tisztviselőjét, derült ki a Reuters nyomozása alapján. Az érintett munkatársakat a kormányzat szombaton figyelmeztette, hogy sürgősen segíteniük kell a segélyek elosztásának átalakításában, Trump America First politikájának megfelelően.

A kormányzat fenyegetése, hogy „fegyelmi intézkedésekkel” sújtja az ügynökség munkatársait, akik nem tudják megfelelni az új elvárásoknak, komoly feszültséget teremtett a központi hivatalnokok között. Mindez egy belső feljegyzés szerint történt, amelyben a szükséges intézkedésekről és azok végrehajtásának lehetőségéről beszéltek.

A döntés következtében számos USAID-alkalmazott teljes fizetéssel és juttatásokkal járó kényszerpihenőre kerül, amíg a kormányzat át nem vizsgálja az új intézkedéseket. Jason Gray, az USAID megbízott vezetője szerint ez a döntés, amely a stabil munkaerő elbocsátását jelenti, súlyosan érintheti az ügynökség fontos programjait is.

A hírügynökség által idézett források megerősítették, hogy a kényszerpihenőre küldött munkatársak valószínűleg a washingtoni irodák vezető tisztviselői közül kerültek ki, akiknek feladatai közé tartozik az energiabiztonság, vízellátás és digitális technológiák irányítása. Ezen tisztviselők sok esetben a Trump-kormányzat korábbi időszakaiban is kulcsszerepet játszottak az USAID programjaiban.

Az intézkedés a világ számos területén drasztikus következményekkel járhat, mivel az USAID-Humanitárius segélyprogram tervezett támogatásainak egy része is érintett. Például az Ukrajnának nyújtott segélyek felfüggesztése már most zűrzavart okozott számos ottani nonprofit szervezetnél, felvetve e szervezetek jövőbeli működésének kérdését.

Eközben Dánia katonai erősítést jelentett be Grönland védelmében, reagálva arra a társadalmi feszültségre, amely az amerikai politika változásainak következménye. Troels Lund Poulsen, Dánia védelmi minisztere elmondta, hogy a grönlandi védelem költségeit 2024 végére emelik, és további katonai eszközöket is beszerznek a terület védelme érdekében.

Donald Trump közben viccelődött egy találkozón, megemlítve, hogy 2028-ban ismét elnöki posztra pályázna. Az Egyesült Államok alkotmánya szerint azonban alkotmánymódosítások szükségesek ahhoz, hogy ilyen lehetőség fennálljon, amelyet a republikánusok körében egyre intenzívebben sürgetnek.

A nemzetközi és hazai reakciók nem maradtak el. A WHO például már nyilvánosan is reagált Trump döntéseire, aggódva a pénzügyi helyzet romlása miatt, és jelentős lépéseket tervez a működés fenntartása érdekében.

Ezek az intézkedések tükrözik a globális politika alakulásának feszültségeit, és Donald Trump döntései továbbra is komoly hatással lesznek a jövőre nézve, nemcsak az Egyesült Államokban, hanem világszerte.