Mindössze egy nap van hátra az amerikai elnökválasztásokig, ahol kiderül, hogy Kamala Harris, a demokrata jelölt, vagy Donald Trump, a republikánus jelölt válik az Egyesült Államok következő elnökévé. Az előzetes szavazás már megkezdődött, és több mint 76 millió szavazót regisztráltak az országban. Különösen figyelemre méltó, hogy az elnökválasztást hét csatatér állam fogja eldönteni, ahol a két jelölt közti verseny rendkívül szoros.

Cikkünkben eddig a hosszú ideig demokratikus bástyaként számon tartott államokat elemeztük, amelyeket Trump 2016-ban megnyert, majd Biden 2020-ban akarta visszaszerezni. Most Georgia és Észak-K Carolina kerül reflektorfénybe, amelyek a republikánus párt hagyományos bázisának számítottak, ám mára ezek is a választási csatatér színhelyévé váltak.

Észak-K Carolina

Észak-K Carolina, 11 milliós lakossággal, immáron 16 elektort oszt el, és folyamatosan nő a népessége. A legmagasabb népességszám Charlotte városában található, amely már több mint 2,8 millió lakost számlál. A állam demográfiai összetétele is érdekes: 63% fehér, 21% fekete, ami jelentős szakadékot mutat be a városi és vidéki területek között. A városi környezetben sokkal többen szavaznak a demokratákra, míg vidéken a republikánusok dominálnak.

Barack Obama 2008-as győzelme óta Észak-K Carolina billegő államként szerepel, ahol a választási kedv folyamatos növekedése nyomon követhető. A legutóbbi választások során a demokraták tilta zömmel a képviselőházi választásokon, míg a republikánusok a legnagyobb választási körzetekben aratták le a gyümölcsöket.

Georgia

Georgia, szintén 11 milliós állam, ahol a lakosság több mint fele Atlanta körzetében él. Az állam népessége az utóbbi évtizedekben robbanásszerűen növekedett, elsősorban a gazdasági fejlődésnek köszönhetően, amely a világ egyik legnagyobb GDP-jével rendelkezik. Georgia is jelentős politikai átalakuláson ment keresztül az utóbbi években. A 2020-as választások során Joe Biden 12 ezer szavazattal legyőzte Donald Trumpot, s ez a választás egy mérföldkő volt a demokraták számára.

A népességrobbanás mellett Georgia gazdasági alapjai is hozzájárultak a politikai változásokhoz. Az egyre növekvő ázsiai és latinó közösségek, valamint a fekete közösségek politikai aktivitása kulcselem a jövőbeli választások során. Ezen felül, Texas mellett Georgiának van a második legnagyobb latinó lakossága az Egyesült Államokban, ami hatással lehet a választási eredményekre.

A következő hónapok és évek kulcsfontosságúak lesznek a két állam politikai jövője szempontjából, mivel a társadalmi és gazdasági változások mellett a választási stratégiák is fokozódni fognak. Ahogy a novemberi választások közelednek, nemcsak a két párt között dől el a jövő, hanem a közösségek közötti inegráció mértéke is, amely hatással lesz szeptemberben kezdődő további választási ciklusokra.