Richard Grenell, az Egyesült Államok volt különmegbízottja óriási felháborodást keltett, amikor kijelentette, hogy Ukrajnának soha nem voltak atomfegyverei. Szerinte az ország területén egykor tárolt nukleáris arzenál valójában Oroszországé volt, írja az RBC Ukraine.

Grenell a Twitteren hivatkozott a Budapesti Memorandumra, amelyet 1994 decemberében írtak alá. A diplomata azt állította, hogy az atomfegyverek Oroszország tulajdonát képezték, és Ukrajna csak átadta azokat Moszkvának. "Ez egy kellemetlen tény" – tette hozzá.

A Budapesti Memorandum kimondta, hogy Ukrajna lemond a Szovjetunió által örökölt jelentős atomarzenáljáról, cserébe pedig garantálták függetlenségét és területi integritását. A megállapodás egyik aláírója Oroszország volt, míg az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is kötelezettséget vállalt a garantálásra, később pedig Franciaország és Kína is támogatta a megállapodást.

Grenell nyilatkozata nagy felháborodást keltett, amiért a Szovjetuniót és Oroszországot közel azonosnak tekintette. Ezt a tévedést az Egyesült Államok volt ukrajnai nagykövete, Steven Pifer is cáfolta. Pifer szerint az Ukrajnában lévő nukleáris robbanófejek egykori szovjet fegyverek voltak, de kizárólag ukrán felügyelet alatt álltak. Az interkontinentális ballisztikus rakétákat Ukrajnában felszámolták, kivéve azokat, amelyeket Oroszország felé szállítottak az adósságaik rendezése érdekében.

Pifer hangsúlyozta, hogy Ukrajna azért mondott le az atomarzenáljáról, mert Oroszország vállalta, hogy tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Úgy véli, Grenellnek alaposabban kellene tanulmányoznia a történelmet, mielőtt kijelentéseket tesz.

A volt republikánus kongresszusi képviselő, Adam Kinzinger élesebben reagált Grenell szavaira: egyenesen tudatlan „seggfejnek" nevezte a diplomatát. A közvélemény ezáltal tovább feszültté válik, hiszen az Egyesült Államok politikai életébe való beavatkozás, és a történelmi tények eltorzítása komoly következményekkel járhat a nemzetközi kapcsolatokban. Az eset rávilágít arra, hogy a történelmi ismeretek hiánya mennyire veszélyes lehet a politikai diskurzusban, különösen olyan érzékeny témák esetében, mint az atomhatalmak és az őket körülvevő geopolitikai feszültségek.