A budapesti Európai Politikai Közösség csúcstalálkozója alatt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédének eltüntetése felháborodást váltott ki Ukrajna vezetésében. Az eseményen Orbán Viktor magyar miniszterelnök után és Emmanuel Macron francia elnök előtt szólalt fel, ám a közvetítés során Zelenszkij beszédét egyszerűen kihagyták – számolt be erről az RBK Ukrajina.

A portál szerint Orbán Viktor és Macron felszólalásai élőben kerültek közvetítésre, a legnagyobb meglepetés azonban az ukrán államfő beszédének teljes kihagyása volt. A rendezvény szervezői azt állították, hogy Zelenszkij beszéde nem volt nyilvános, amit az ukrán hatóságok cáfoltak, mondván, hogy nem kértek ilyen intézkedést.

Az ukrán vezetés hangsúlyozta, hogy minden elnöki beszéd nyilvános, amennyiben a rendezvény formája ezt megköveteli. „Nem kértük, hogy ne közvetítsék vagy ne hozzák nyilvánosságra a beszédünket” – nyilatkozták.

A rendezvényről tudósító újságírók végül egy felvételt kaptak Zelenszkij beszédéről, így megtudhatták, mit is mondott a budapesti fórumon, ahol 47 európai ország képviselői voltak jelen.

Zelenszkij beszédében köszönetet mondott partnereinek Ukrajna támogatásáért, hangsúlyozva, hogy „a védelemhez elegendő fegyverre, és nem tárgyalási támogatásra van szükség.”

Az elnök kijelentette, hogy „Putyin ölelgetése nem segít, mivel évtizedek óta próbálják ezt, de a helyzet csak romlik.” A beszédében emlékeztetett arra, hogy 2014-ben a tűzszünet után Oroszország megszállta a Krím félszigetet, majd 2022-ben megindult a teljes körű invázió.

Zelenszkij kijelentette, hogy a tűzszünet az „Ukrajna felszámolására, függetlenségünk és szuverenitásunk megsemmisítésére való felkészülés” céljait szolgálja. Miközben nem nevezte nevén Orbán Viktort, utalt a magyar miniszterelnökre, megjegyezve, hogy „furcsa, hogy a tűzszünetet olyan vezető javasolja, aki nem akarja, hogy Ukrajna a NATO tagja legyen.”

Ugyanakkor Jehor Csernyev, ukrán parlamenti képviselő egy lehetséges változásra hívta fel a figyelmet Orbán Viktor hozzáállásában a NATO-tagsággal kapcsolatban, hozzátéve, hogy a magyar miniszterelnök már korábban is változtatott álláspontján. Csernyev úgy véli, hogy Orbán politikai célja valamilyen kompromisszum elérése lehet.

„Tehát hiszek abban, hogy egyes megállapodások és alkudozások lehetségesek” – nyilatkozta Csernyev.

Alapvetően Budapest álláspontja Ukrajnával kapcsolatban meglehetősen ellentmondásos. Az ország 2022. szeptember 30-án gyorsított eljárásban kérte felvételét a NATO-ba, ám a nyáron a NATO-csúcstalálkozón nem kaptak meghívást a csatlakozásra. Magyarország kifejezetten nem támogatta Ukrajna NATO- és EU-csatlakozását, és a júliusi NATO-csúcson megtagadták, hogy csatlakozzanak Ukrajna katonai támogatásához.

A botrány, amely az európai politikai közösség találkozója körül kibontakozott, még inkább felerősíti a feszültségeket Ukrajna és Magyarország között, és számos kérdést vet fel a jövőbeli együttműködés lehetőségeivel kapcsolatban.