A cink kiemelkedő jelentőséggel bír a növekedési folyamatok szabályozásában és a fotoszintézisben. A termékenyítésre is hatással van, mivel befolyásolja a pollenek életképességét. A közelmúltban a termesztési gyakorlatokban különös figyelmet kaptak a gyökerekkel szimbiózisban élő gombák, amelyek növelik a víz- és tápanyagfelvételi képességet, és mobilissá teszik a talajhoz kötődő elemeket. A cink segíti a sejtmembránok stabilitását, hiánya esetén a sejtek "kiürülnének", és káros mikroorganizmusok támadhatják meg a növényeket.

Az erős napsütés és a kálium, valamint magnézium hiánya miatt gyökerekben káros szabadgyökök keletkeznek. Cinkhiány következtében ezek a gyökök felszaporodnak, klorózist és nekrózist okozva, csökkentve ezzel a növény asszimilációs felületét. A cinkhiány zavarokat okozhat a szénhidrát-szintézisben, amely fokozott fagyérzékenységet eredményezhet, különösen a gyümölcsfák esetében.

Bár a cinkhiány a növénytermesztésben nem túl gyakori, néhány érzékeny fajnál, például kukoricánál, szójánál és citrusféléknél rendszeresen előfordulhat. Fontos figyelni a zöldségfélék termesztésében is, ilyen például a bab és a csemegekukorica. A közepesen érzékeny növények közé tartozik a burgonya, cukorrépa és vörös lóhere, míg a kismértékben érzékenyek között a zab, árpa és répa található.

A mangán, amely szintén elengedhetetlen a növények fejlődéséhez, szerepet játszik a fotoszintézisben és egyéb élettani folyamatokban. A mangánhiány gyakran nem annyira elterjedt, de a zöldségfélék közül borsón és spenóton a leggyakoribb ez a probléma, de más fajták, így uborkán és paradicsomon is megjelenhet.

A cink és mangánhiány tünetei gyakran hasonlóak: például klorózis, levélfoltosodás és apró levelek. A cinkhiány vezethet a levelek torzult növekedéséhez, míg a mangánhiány esetén a fiatal leveleken jelennek meg először a tünetek.

A gazdálkodóknak figyelniük kell a talaj tápanyagtartalmára, mivel a cink és mangán beépülése a gyökérzónában történik. A hiány pótlására szolgáló módszerek közé tartoznak a lombtrágyázás, amellyel gyorsan pótolhatók ezek az elemek. Különböző típusú, oldható trágya formájában is segíthetik a tápanyag-felvételt.

A mangán és cink hiányának kezelése során használhatók kelát formában is ezek az elemek, mivel így a növények könnyebben hasznosítják őket. Az ilyen típusú trágyák drágábbak, de szélesebb pH-tartományban is hatásosak. A gyakori, de alacsony koncentrációjú lombtrágyázás a leghatékonyabb megoldás a tápanyaghiányok kezelésére.

Most, hogy tisztában vagyunk a cink és mangán szerepével a növények egészséges fejlődésében, fontos, hogy a gazdálkodók proaktívan figyeljenek ezen tápanyagok szintjére és a lehetséges hiánytünetekre. Ne hagyják figyelmen kívül a talaj vizsgálatos javaslatokat, hiszen a sikeres termelés alapja a megfelelő tápanyagellátottság!