A háború Ukrajnában most egy újabb fontos fordulóponthoz érkezett. Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke, kifejezte szándékát, hogy közeledni kíván Vlagyimir Putyin orosz vezetőhöz, és sürgetni a harcok befejezését. Azonban Trump hatalomra kerülése előtt az Egyesült Államok és Ukrajna között létrejött egy titkos, rendkívüli hír- és hírszerzési partnerség, amely sokáig csak néhány kormányzati tisztviselő előtt volt ismert.

A Pentagon nemrégiben nyilvánosan közölte, hogy Ukrajnának 66,5 milliárd dollár értékű fegyvereket szállított, de a The New York Times nyomozása során kiderült, hogy az Egyesült Államok katonai támogatása sokkal mélyebb volt, mint bárki gondolta volna. A titkos partnerség arra összpontosított, hogy irányítsa a harci stratégiákat, és pontos információkat szolgáltasson az ukrán hadsereg számára a csatamezőn.

Wiesbadenből származtak az orosz erők koordinátái, amelyeken a műveletek alapultak. Az amerikai katonai központban minden reggel közös üléseket tartottak, ahol kijelölték a legfontosabb célpontokat – orosz egységeket és infrastruktúrát. A Task Force Dragon nevű egység felelős volt a koordináták megadásáért, amelyek segítettek a pontosabb légicsapások végrehajtásában.

2022 tavaszán a Biden-kormányzat úgy döntött, hogy nagy mozgékonyságú, távvezérlésű rakétákat (HIMARS) küld Ukrajnának. Ezek a rakéták akár 75 kilométer távolságból is csaphattak le orosz célpontokra, ami jelentős előnyhöz juttatta az ukránokat a harcmezőn.

Az orosz veszteségek dramatikusan megemelkedtek, és Ukrajna 2022-es ellentámadása igencsak sikeresnek bizonyult – a harctér Dáviddá és Góliáttá változott, ahol az ukrán erők meglepetésként sikeresen szorították vissza az oroszokat.

Ennek ellenére a Biden-kormány folyamatosan figyelemmel kísérte a vörös vonalak átlépését. A tisztviselők aggódva figyelték, hogy Putyin Oroszország NATO-célpontokra irányíthatja a figyelmét, sőt nukleáris fenyegetéseit is megvalósíthatja.

Az amerikai hadsereg és a CIA együttesen számos titkos műveletet hajtott végre Oroszországban, beleértve a prestigeljes dróncsapásokat a Krímben. 2024 januárjában amerikai és ukrán katonák közösen terveztek egy hadjáratot, amely több mint 100 orosz katonai célpontot célozott meg. A Holdvihar néven ismert művelet olyan nyomást gyakorolt az oroszokra, hogy visszavonulásra kényszerültek a Krímben.

De miért bukott el a 2023-as ukrán ellentámadás? Az ukrán fegyveres erők parancsnoka, Valerij Zaluzsnyij tábornok által javasolt terv, amely a Melitopol elleni támadást irányozta elő, konfliktusba került riválisának, Olekszandr Szirszkij vezérőrnagynak a terveivel, aki a Bahmut városában zajló harcokra fókuszált. A kétfrontos harc eredményeképpen az ukrán ellentámadás kudarcba fulladt, és az orosz erők fokozódó előnybe kerültek a harctéren.

Ez a titkos történet nem csupán a harcokról szól, de azokról a komplex stratégiákról is, amelyeket a nemzetközi közösség tagjai alkalmaztak a háború alatt. A jövő tekintetében kulcsfontosságú kérdés, hogy ez a titkos partnerség és a harci stratégia hogyan befolyásolja az európai biztonságot és a geopolitikai viszonyokat a következő években.