Július 13-án egy 20 éves férfi lövéseket adott le Donald Trump volt amerikai elnökre, miközben Trump egy pennsylvaniai kampányeseményen tartott beszédet. A támadást Trump bal fülénél érte el a lövedék, de a volt elnök megúszta a merényletet egyetlen karcolás nélkül. A tűzharc során azonban egy ember életét vesztette, és többen megsebesültek. A merénylőt a biztonsági személyzet azonnal elfogta és semlegesítette.

Csak két hónappal később a titkosszolgálatok újabb merényletkísérletet akadályoztak meg, ahol Trumpot egy 58 éves korábbi támogatója próbálta megölni egy floridai golfpálya közelében. Ezúttal is a titkosszolgálat közbeavatkozása mentette meg a politikust.

Nem Trump az egyetlen politikai figura, akit az utóbbi években erőszakkal próbálnak elhallgattatni. Az Egyesült Államok politikai története során mindig is jelen voltak politikai gyilkosságok, azonban a közelmúltban a politikai erőszak rendkívüli mértékben fokozódott. Az Egyesült Államok korábbi elnökei közül négyen váltak merénylet áldozatává, többen pedig politikai indíttatású támadások során szenvedtek súlyos sérüléseket.

A helyzet aggasztó: Az országban a politikai indítékú erőszakos cselekmények száma drámaian megnövekedett az elmúlt években. A Pew Research Center felmérése szerint az amerikai törvényhozók 2021-ben több mint tízszeres halálos fenyegetést kaptak, mint 2016-ban. Míg nyolc évvel ezelőtt évente mindössze 902 fenyegetést regisztráltak, 2021-ben ez a szám már több mint kilencezerre nőtt.

A helyzet romlásért a politikai polarizálódást, valamint a döntéshozókkal szembeni bizalmatlanságot okolják a szakértők. Az amerikai lakosság többsége rendkívül negativitással tekint a politikai elitre, és a közszolgák elleni bizalmatlanság soha nem volt ennyire erős. Az utcákon pedig egyre gyakrabban történnek olyan támadások, amelyeket eredetileg politikai célokért követnek el.

Félő, hogy ezek az események nemcsak az egyes politikai szereplők biztonságát, hanem az állam működését is destabilizálhatják. A politikai erőszak iránti növekvő hajlandóság súlyos következményekkel járhat az Egyesült Államok demokratikus rendszerére nézve. Az elmúlt években több politikai szereplőt, mint például Nancy Pelosi férjét, súlyos fizikai támadások érték, ami csak fokozza a feszültséget a politikai színtéren.

A Capitolium 2021. január 6-i ostromának esete is érthetetlen betetőzése volt ennek az erőszakos hullámnak. Ekkor több ezer fős tömeg próbálta megakadályozni a demokratikus folyamatot, hogy Joe Biden beiktatásával véget érjen Trump elnöksége. Az elnök támogatói közül többen a politikai ellenfelek megölésével fenyegetőztek, ami már nemcsak jogi, hanem morális határokat is átlépett.

2020-ban a George Floyd halála után kirobbant faji zavargások következtében a társadalmi feszültség tovább nőtt. Az erőszakos demonstrációk során számos esetben a rendfenntartás képtelen volt megfékezni a tombolásokat, és a helyzet odáig fajult, hogy felfegyverzett milíciák is csatlakoztak a zavargásokhoz, melyek újabb veszélyt jelentettek a közbiztonságra.

A helyzet romlásához hozzájárulhat, hogy a politikai diskurzusban a szélsőséges nézetek egyre inkább teret nyernek. A Carnegie Intézet kutatása szerint az amerikai politikai táj polarizálódása nem a lakosság, hanem kizárólag a politikai elit eszkalálódásának következménye. Az emberek szinte egyetértenek számos kérdésben, a politikai képviselők azonban inkább a megosztottságra építenek, hogy figyelmet generáljanak saját maguknak.

Az Egyesült Államok politikai életében tapasztalható irányváltások és a megosztottság aggasztó jelei mind a társadalmi, mind a politikai stabilitásnak, amely hosszú távon hatással lehet az ország jövőjére.