A világ különböző részein az elhízás aránya aggasztóan nő, még a világon több elhízott ember él, mint éhező. Az obezitás hátterében számos komoly egészségügyi probléma áll, több mint 230 betegség kapcsolódik hozzá, amelyek jelentős mértékben csökkenthetik az életkilátásokat és az egészséges évek számát. Az elhízás következtében a költségek az egyének számára akár a GDP 1-2%-ának megfelelő összeget is felemészthetnek, nem beszélve a társadalmi szintű következményekről.

A magyar statisztikák szerint minden második ember túlsúlyos, míg minden harmadik elhízott. Különösen aggasztó, hogy a hét év alatti gyermekek közül minden negyedik-ötedik érintett, és jellemző, hogy sokuk felnőttkorára is meghaladja a normál testsúlyt. A magyar lakosság kalóriabevitele kétszerese a szükséges mennyiségnek, míg szabadidőnk 80%-át különböző képernyők előtt töltjük.

Az elhízás szociálisan és pszichológiailag is megbélyegzi az érintetteket. A szakértők ajánlása szerint az „elhízott” kifejezés helyett „elhízással élő” megfogalmazás használata segíthet eltüntetni a stigmát. Az elhízás összetett problémája különböző tényezők hatására alakul ki, beleértve az epigenetikai hatásokat és a társadalmi körülményeket is.

Az étvágy szabályozása nem egyszerű feladat, hiszen az agyunk hipotalamuszában található központ folyamatosan tevékenyen részt vesz az éhségérzet kialakításában. A stressz, a szociális helyzet, de akár a szokások is befolyásolják, hogy hogyan alakítjuk ki étkezési szokásainkat. A döntési folyamatok, amelyek a testsúlycsökkentéshez vezetnek, nem csupán akarat kérdése, hanem több szinten, beleértve a tudatalatti motivációkat is zajlanak.

A sikeres diéta általában napi 500-700 kcal-ás csökkentést jelent, amely nők számára általában 1200, férfiak számára 1500 kcal-t jelent. A különböző diéták összehasonlítása során megfigyelték, hogy a hosszú távú hatékonyságban nem igazolódott be lényeges különbség, függetlenül attól, hogy egy diéta fehérjében vagy zsírban gazdag volt.

A mediterrán diéta egyre népszerűbb, amely arányosan tartalmaz szénhidrátokat, fehérjéket és zsírokat. A rostbevitel is fontos, amelynek napi szinten minimum 35 grammnak kell lennie. Az elhízás ellen harcolva kulcsfontosságú a kalóriák pontos nyomon követése, hogy elkerüljük a téves becsléseket az elfogyasztott és felhasznált kalóriák számításánál.

Szakértők javasolják, hogy a súlycsökkentő programok során dietetikussal való konzultációt vegyünk igénybe, valamint végezzünk alapos kalóriaelemzést. Az emberek általában alábecsülik a bevitt kalóriákat, miközben a felhasznált kalóriákat túlteljesítik, ami hozzájárulhat az elhízáshoz. A szakmai edukáció elengedhetetlen ahhoz, hogy hatékonyan kezeljük ezt a globális problémát.