Forradalmi események zajlanak az európai űrkutatás világában! Az Airbus, a neves európai repülőgépgyártó, 150 millió fontos (kb. 70 milliárd forint) megbízást kapott az Európai Űrügynökségtől (ESA) az ExoMars küldetés keretében a Rosalind Franklin nevű rover marsi leszállóegységének kifejlesztésére. Ez a döntés kulcsfontosságú, különösen az orosz alkatrészek kényszerű kiváltása után, amely biztosítja a rover biztonságos eljutását a vörös bolygóra, várhatóan 2030-ban.

A Stevenage-ben működő brit űripari vállalat felel az ESA és a Thales Alenia Space közös megbízásáért, amely a Marsra érkezéskor garantálja a rover épségét. Az Airbus mérnökei nem csupán a leszállóplatform mechanikai, termikai és meghajtási rendszereit tervezik meg, hanem a jövőbeli űrkutatásokhoz szükséges techológiák fejlődését is irányítják.

A leszállás kritikusan fontos hat percét a platform irányítja, amely ejtőernyők és precízen vezérelt fékezőrakéták segítségével lassítja az űrhajót a marsi légkörben való száguldás során. A 45 m/s-os kezdő sebességet landoláskor 3 m/s-ra kell csökkenteni. Ha a fejlesztés sikeres lesz, ez lehet az első olyan rover, amely teljes egészében Európában készült, és sikeresen landol a Marson.

A geopolitikai események közepette a ExoMars küldetés eredetileg 2022 szeptemberében indult volna, de Oroszország ukrajnai inváziója közbeszólt. Az ESA kénytelen volt megszakítani a Roszkoszmosz-szal való együttműködést, ami az orosz alkatrészek, köztük a Kazacsok leszállóplatform és a Proton rakéta, cseréjét tette szükségessé. Azonban az európai országok közötti nemzetközi összefogásnak köszönhetően a projekt nem állt meg, sőt új lendületet kapott. Az Egyesült Királyság Űrügynöksége például további 10,7 millió fonttal támogatta a Rosalind Franklin rover orosz műszereinek kiváltását.

Az ExoMars küldetés a Mars legátfogóbb kutatását ígéri. A rover különleges képessége, hogy akár két méter mélyre is képes fúrni a marsi felszín alá, soha nem látott lehetőséget teremtve a múltbeli vagy jelenlegi élet nyomainak felkutatására. A mélyből származó, a felszíni sugárzástól és a szélsőséges hőmérséklettől védett minták elemzése kulcsfontosságú lehet a Mars geológiai történetének és az ősi mikrobiális élet lehetőségének megértésében. Ezen kívül a küldetés technológiai demonstráció is egyben a jövőbeli bolygókutatások számára, beleértve az autonóm mintaelemzést és a felszíni navigációt.

A Marson már eddig is számos rover landolt, hogy tanulmányozza a felszínt vagy a bolygó magját. Az InSight űrszonda 2022-es munkájának befejezése után többek között megtudtuk, hogy a vörös bolygó magja közel sem olyan sűrű, mint a Földé, ami komoly következményekkel jár. A Marsnak nincs mágneses mezeje, így csak egy sivár és halott bolygóként létezhet. Az InSight 2021-ben két fontos eseményt is rögzített: egy rendkívül nagy rengést és egy meteor becsapódását. Ezek a felfedezések alapvető eledelül szolgálnak a Mars belső felépítésének megértéséhez.