Nagy Márton, Magyarország gazdasági minisztere, október közepén bejelentette, hogy a kormány a következő két évben nem ad ki új engedélyeket az Airbnb-szállások számára Budapesten. Ezen kívül Terézváros képviselő-testülete úgy határozott, hogy 2026. január 1-jétől a VI. kerületben nem lehet rövid távú lakáskiadást folytatni.

Ezek a döntések a lakhatási helyzet javulását célozzák, mivel a nagyobb alacsonyabb áron elérhető albérletek segíthetnek azoknak, akiknek problémáik vannak a lakhatással. Az emberek remélik, hogy ezáltal csökkenni fognak az árak is. Az Airbnb viszont komoly csapást szenved el a kormány intézkedései miatt, és ezért szerdán nyílt levelet írt Nagy Mártonnak. A levélben arra kérték a hatóságokat, hogy ismerjék el az otthonmegosztás gazdasági előnyeit, és engedjék meg a magyar lakástulajdonosok számára, hogy továbbra is megosszák otthonaikat és kiegészítő jövedelemhez jussanak a nehéz gazdasági időkben.

A levélben hangsúlyozták, hogy Magyarország kiemelt célpont az európai és világpiacon, és a rövid távú bérbeadás hozzájárult a magyar gazdasághoz: tavaly a budapesti szállások 1,5 milliárd euróval növelték a GDP-t és körülbelül 40 000 munkahelyet teremtettek. Az Airbnb figyelmeztetett, hogy a túlzó és nem átgondolt korlátozások csökkenthetik a házigazdák jövedelemkiegészítési lehetőségeit, amely különösen a gazdasági nehézségekkel küzdő családok körében aggasztó. Az Airbnb tapasztalatai szerint a hasonló korlátozások más országokban is gyakran nem hozták a várt eredményeket.

A Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtökön reagált a levélre, és közölte, hogy az állítások félreérthetőek lehetnek. A tárca hangsúlyozta, hogy Budapest lakhatási helyzete kritikussá vált, mivel a bérleti díjak akár a havi jövedelmek 50-60 százalékát is elérhetik, és a fővárosban élő 800 ezer háztartás körülbelül 18%-a hosszú távú bérletben él.

A kormány a rövid távú lakáskiadást lakhatási kérdésként kezeli, és Budapest esetében látja szükségesnek a szigorúbb szabályozást. A jelentések szerint a bérleti díjak és az ingatlanárak Budapesten a COVID óta több mint 40%-kal emelkedtek, ami súlyosan érintette azokat, akik megfizethető lakhatást keresnek.

2025-re és 2026-ra a kormány érvénybe léptetett egy moratóriumot a rövid távú lakáskiadásra, ami azt jelenti, hogy új nyilvántartásba vételt nem lehet kezdeményezni Budapest területén. A kabinet nem zárja ki az Airbnb-t, a már regisztrált szálláshelyek számára a jelenlegi törvénytervezet nem jelent korlátozást. A kormány szigorítása kizárólag Budapestet érinti, a vidéki településeket nem befolyásolja.

Az Airbnb körüli vita a lakhatási problémákkal és az ingatlanpiaccal kapcsolatos mélyebb társadalmi és gazdasági feszültségeket is feltár. Sokan szeretnék látni, hogyan képes a kormány ezt a komplex helyzetet kezelni anélkül, hogy a lokális gazdaság és a lakástulajdonosok megélhetése veszélybe kerülne.