A Magyar Nemzeti Galéria munkatársai elképesztően részletgazdag kiállítást hoztak létre, hogy bemutassák a plakátművészet és a szecesszió összefonódását, különös figyelmet fordítva az utóbbi térhódítására az első világháború előtt. Az esemény során az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legdinamikusabb fejlődésének időszaka elevenedik meg, a XIX. század végén és a XX. század elején, amikor a gazdaság fellendült, a technológia fejlődése új lehetőségeket hozott, és a társadalom fokozatosan átalakult, reményteli jövőt ígérve az emberek számára.

A hat szekcióra osztott kiállítás legfontosabb céljai közé tartozik, hogy a plakátot mint kommunikációs médiumot bemutassa a szecesszió térhódításával és annak társadalmi hatásaival kapcsolatban. Az esemény másik célja, hogy a látogatók számára egy kortörténeti áttekintést nyújtson, amely segít megérteni, milyen társadalmi és gazdasági változásokon ment keresztül az ország, és bemutatja a századforduló sikereit és bukásait.

A kiállítás tematikája izgalmasan vezeti a látogatókat végig, az első teremben a szecesszióval mint művészeti irányzattal ismerkedhetünk meg. Katona Anikó, a kiállítás kurátora, megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy céljuk a szecesszió sokszínűségének bemutatása, amelyben a különböző megközelítések és látásmódok remekül megférnek egymás mellett.

A második teremben a szecesszió magyar vonatkozásaira helyeződik a hangsúly. Az XIX. század végén komoly viták folytak egy valóban hazai irányzat kialakításáról, az idegen hatások feletti túllépéséről. A teremben a kor művészei és jelentős alkotásaik kaptak helyet, tükrözve a korszak szellemiségét.

Ezt követően a kiállítás a szecesszió mindennapi életre gyakorolt hatásait mutatja be, ahogy a lakásokba és a mindennapokba egyre inkább beépült bútorok és eszközök formájában. Kiemelt figyelmet kapnak Zsolnay alkotásai is, amelyek a szabadidős tevékenységekkel is szoros összefüggésbe kerültek. A fürdők könnyen elérhető kikapcsolódási formává váltak, és az állatkertek is népszerű úti célokká váltak, miközben a higiénia és az egészség is egyre fontosabb szerepet kapott – ebben a plakátok kulcsszerepet játszottak.

A polgári életforma elterjedésével a szórakozás és az éjszakai, társasági élet is felfutott. A mozgókép, kezdetben a cirkuszi látványosságok világából kinőve, népszerűvé vált, új filmszínházak álltak fel, ám a hirdetéseikben a mozikat ismerhettük meg az új művészeti ág bevezetésének részeként. A kávéházak kultúrája is jelentőséggel bírt, és egyre inkább a társasági összejövetelek központjává váltak.

A női szerepek is megváltoztak ebben az időszakban. A szecesszió nőképét bemutató külön teremben érdekességként láthatók azok a plakátok, amelyeken a hölgyek különböző formákban jelentek meg, egyfajta ideált képviselve, miközben a női egyenjogúság mozgalma is egyre nagyobb teret hódított. 1904-től működött a Feministák Egyesülete, amely a női választójogért és a lányok oktatásáért harcolt. A női önállóság és függetlenség iránti vágy pörgött fel, és egyre többen kezdték keresni helyüket a társadalomban.

Ahogy 1914 felé közeledtünk, a társadalmi feszültségek is egyre inkább érezhetővé váltak. Az ország politikai és gazdasági helyzete fokozódott, a plakátokon megjelentek az első jelek a szegénységről, ami világszerte aktuális problémának számított. Az események alakulásának hátterében a nők és férfiak helyzete, valamint a háború elkerülhetetlensége is megjelent. Az életről és művészetről szóló kiállítás valóban alaposan vizsgálja a szecesszió hatását 1914 előtt, bemutatva egy olyan világ fejlődését, amely még ma is kihatással van ránk.

Bár a tárlat többségében plakátokból áll, emellett bútordarabok és szobrok is gazdagítják a kiállítást, remekül tükrözve azt az időszakot, amely egyaránt tele volt izgalmakkal és kihívásokkal.