Az Alaptörvény egyik legnagyobb visszhangot kiváltó rendelkezése kimondja:

A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.

Ezzel a jogszabállyal sokan úgy vélték, hogy hazánkban bevezették a kötelező szülőtartást, ám a valóság árnyaltabb. A korábbi jogszabályok alapján is lehetett szülőtartás iránti kérelmet benyújtani, csupán rokontartás címszó alatt.

A szendvicsgeneráció, a középkorú munkavállalók legújabb generációja, akiknek saját magukat, gyermekeiket, valamint szüleiket is el kell tartaniuk, drámai helyzetben található manapság. Ők nemcsak a három generáció megélhetéséről gondoskodnak, hanem a saját időskori megélhetésükre is félre kell tenniük. Az idősek számának folyamatos növekedése és a születések csökkenése a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is veszélyezteti, ami a következő években krízist okozhat.

Egy 2017-es törvénymódosítás lehetővé tette, hogy a tartós bentlakásos szociális intézmények pert indíthassanak a gyermek ellen, amennyiben a bent lakó szülő nyugdíja nem elegendő az ellátási költségek fedezésére. Számos kérdés merült fel a törvény idevágó rendelkezései kapcsán: Vajon kivonul az állam a szociális szférából? Hogyan alakítja ez a magánszemélyek terheit?

A szülőtartásra való jogosultság széleskörű: érinti a biológiai szülőket, az örökbefogadó szülőket, és akár a nevelőszülőket is, ha huzamosabb ideig neveltek egy gyermeket. Az igazságügyi gyakorlat is folyamatosan alakul, a bíróságok figyelembe veszik a jogosult anyagi helyzetét, korát, egészségi állapotát és esetleges gondozásra való szorultságát.

A bíróság az utóbbi években egyre inkább arra a következtetésre jutott, hogy a tartási igényekre vonatkozó esetekben a bíróság a kötelezett jövedelmének mértékét és annak gyakorlati következményeit is figyelembe veszi.

Fontos tudni, hogy a tartásra jogosult köteles értesíteni a bíróságot, ha a rászorultság megszűnik. A joggyakorlatban arra is figyelni kell, hogy a tartásra jogosult szülők, ha a múltban elhanyagolták gyermekeiket, nem biztos, hogy jogosultak a támogatásra. A bíróság mérlegeli az adott eset körülményeit és a szülő érdemességét is, nem csupán a rászorulás tényezőjét.

Összességében a szülőtartási ügyek összetettsége és a családon belüli viszonyok bonyolult mivolta nagyban befolyásolja a döntéseket, ami miatt sok esetben nem lehet előre megjósolni az ítéletek kimenetelét.