Ország

Állami támogatás pusztító következményei: A falusi kisboltos tragédiája

2025-03-11

Szerző: Noémi

Gábor és felesége 2021 szilveszterén még ünneplésre készült, hiszen éjféli meglepetésként közel 10 millió forint támogatást kaptak az államtól a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től. A pénzt a Magyar Falu Program keretében arra szánták, hogy élelmiszerboltjukat fejleszthessék egy kelet-magyarországi kis faluban. Gábor igazi neve és a település neve más, de a lényeg, hogy egy pár száz fős, főleg nyugdíjasok lakta közösségről van szó.

A támogatást modern hűtőszekrények és egy új furgon vásárlására tervezték költeni. A koronavírus-járvány utáni újjáépítési akcióterv részeként érkezett, azonban az állam diagnózisa téves volt: a kisbolt a járvány alatt kimondottan jól teljesített, hiszen érintkezésmentesen szállították az árut a vevőknek.

A hirtelen jött öröm azonban csupán harminc napig tartott. 2022 februárjától a kormány bevezette az árstopot hét termék esetében, aminek következtében az árakat 2021. október 15-i szintre kellett visszahozni, ami jelentős anyagi veszteségeket okozott Gáborék számára. Hamarosan az alapvető élelmiszerek kutya nehézségekkel kerültek a polcra, a kiskereskedők már nem tudtak versenyezni a piacon. Gábor mesélte, hogy a cukor ára 600 forintra ugrott, míg eladási ára maradt 320 forinton.

Tovább súlyosbította a helyzetüket, hogy 2021 végén eltüntették a rezsicsökkentett energiadíjakat, aminek következtében áramköltségeik drámai módon megugrottak. A korábban 320 ezer forintos éves villanyszámla most havi 200-250 ezer forintra emelkedett, amire nem voltak felkészülve.

Az üzlet fenntartására tett erőfeszítéseik egyre kilátástalanabbá váltak, miután a rezsicsökkentés megszüntetése mellett az árstop is korlátozta a termékek árát. Gáborék kétségbeesetten próbálták segíteni az üzletet, de végül az alapvető szükségleteiket sem tudták fedezni. Minden próbálkozásukat a piaci környezet megváltozása és az állami megszorítások ellehetetlenítették.

Végül a kormány által kibocsátott támogatási szerződés szigorúsága miatt 2026 végéig kénytelenek voltak nyitva tartani a boltot, különben a támogatást kamatokkal együtt vissza kellett volna fizetniük. A BGA-szerződés rendkívül szigorú feltételeket tartalmazott, amelyek lehetetlenné tették a boltot zárását. Miután a boltot 2023 őszén végleg be kellett zárniuk, láthatóvá vált, hogy az állami intervenció nem csak nem segített, hanem gátolt is a fennmaradásukban.

Az ügy tanulságos mintát nyújt arra, hogy miként lehet az állami támogatások és jogszabályi környezet merevsége által megölni egy működőképes vállalkozást. Az állami segítségek helyett Gáborék inkább azt kívánják, hogy a jövőben ne szükséges támogatásokhoz folyamodniuk, mivel azt már megtették, és a végeredmény gyakorlatilag a tönkremenetelük lett.

Gáborék elmondása alapján a boltot idővel egy másik vállalkozó újraindította, azonban már a piaci alapokra építve, a támogatásokkal való súlyosbított keretek nélkül.