Donald Trump egészségügyi miniszternek Robert F. Kennedy Jr.-t nevezte ki, aki nemcsak családi és környezetvédelmi ügyvéd, hanem vakcinaellenessége miatt is elhíresült. Ő Amerika egyik legismertebb vakcinaellenes aktivistája, aki tudományosan hamarosan megcáfolt tévhitekkel érvel az oltások ellen.

Kérdéses, hogy miért éppen most lett ekkora figyelem a vakcinációs programokon; hírek szerint az amerikai Országos Egészségügyi Intézetek vezetősége arra kérte a tudósokat, hogy minden utalást távolítsanak el pályázataikból az mRNS-vakcinákról. "Az őrület fokozódik. Az Egyesült Államokban betilthatják az mRNS kifejezés használatát. Nem csupán a kutatásokat, hanem magát a kifejezés használatát is" – mondta Pálinkás József atomfizikus, aki a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke.

De nézzük meg, milyen is volt az élet a vakcinák megjelenése előtt?

Valóban minden jobb volt az oltások nélkül? Aligha.

A szülők legalább egyik gyermeküket elveszítették

"A legtöbb szülő a 1900-as évek elején arra számíthatott, hogy legalább egyik gyermekét elveszíti betegség miatt" – mondja Steven Mintz, az UT austini történelemprofesszora. A nagyobb családok és a számos betegség okozta szégyenszám a fájdalmas veszteségek elviselésének érzetéhez vezetett. Az egész világ küzdött ezekkel a kihívásokkal; a családok életét érdemben megnehezítette a számos halálos betegség, amit az oltásokkal előztek meg.

Mary Todd Lincoln 1862-ben írt egy levelet, miután fia belehalt a tifuszba, amiben megfogalmazza, hogyan viseli a fájdalmát: "Azt a kérdést ismételgetem magamban, hogy elviselhető-e így az élet…".

Bár a betegségek az élet minden területén hatottak a családokra, a szegények és a kevésbé eleresztettek körében a kockázatok még magasabbak voltak. A közegészségügyi rendszerek, mint például a csatornázás és a vízellátás, elsőként a gazdaságilag előnyösebb területeken lettek kialakítva, így a szegényebb családok sokkal nagyobb veszélynek voltak kitéve.

A gyerekek fele félárva lett

Bár sok fertőző betegség elsődlegesen a gyermekeket érintette, felnőttek is gyakran áldozatul estek a járványoknak. A családokban maradt özvegy anyák és félárva gyermekeik gyakran nyomorúságos körülmények közé kényszerültek, ami fokozta a betegségveszélyt.

A betegségek általában rendkívüli fájdalmakkal jártak. Például a diftéria a légzést is megnehezítette, akár fojtogatásig is fokozódva. A problémák egyre súlyosabbá váltak, miután a gyerekeknek nem volt lehetőségük a megfelelő orvosi ellátásra.

A leggyakoribb halálozási okok közé tartoztak a gyermekek esetében a fertőző betegségek, mint a tüdőgyulladás és kanyaró. 1900-ban a gyermekek körülbelül 18%-a, tehát majdnem minden ötödik gyermek, az ötödik születésnapja előtt elhunyt.

Vakcinák nélkül újra komoly lehet a kockázat

Ezzel szemben ma a gyermekek kevesebb mint 1%-a hal meg öt éves kora előtt, és az olyan régi súlyos gyermekbetegségek, mint a bárányhimlő, ismeretlenek a legtöbb szülő számára. A jobb higiénia mellett a vakcinák bevezetése is jelentős szerepet játszott a gyermekhalandóság csökkentésében.

Napjainkban a gyerekeket rutinszerűen oltják be kanyaró, mumpsz, rózsahimlő és sok más veszélyes betegség ellen. Az utóbbi időszakban felerősödő vakcinaellenes hangulat azonban komoly kockázatot jelent. Alig hetek teltek el Kennedy hivatalba lépése után, és egy kanyarójárvány következtében több mint 100 ember betegedett meg, köztük meghalt egy be nem oltott gyermek Texasban – ez volt az első kanyaró okozta haláleset az Egyesült Államokban közel egy évtized óta.