Miközben alszunk, agyunk folyamatosan dolgozik: az ETH Zürich svájci kutatói felfedezték, hogy az alvás közbeni pupillamozgások jelentős információkat szolgáltathatnak az agy aktivitásáról. Az alvó emberek pupilláinak analíziséből kiderült, hogy a pupillák folyamatosan változtatják méretüket, és ez az 'agyi aktiváció' jeleit mutatja.

A Nature Communications tudományos folyóiratban publikált kutatás megdönti azt a régi nézetet, miszerint az alvás alatt az agy aktivitása minimális. Caroline Lustenberger, a tanulmány társszerzője elmondta, hogy a pupilla 'dinamikája' tükrözi az éberségi állapotokat, és a különböző agyi régiók aktivitását is.

Az egyik legfontosabb felfedezés a locus coeruleus nevű agyi régióhoz kapcsolódik, amely az agytörzsben helyezkedik el, és felelős a figyelem irányításáért. Eddig kihívást jelentett ezen területek vizsgálata alvás közben, viszont a kutatók innovatívan oldották meg a problémát: az alanyok egyik szemét felragasztották, így lehetőség nyílt a pupillamozgások megfigyelésére, annak ellenére, hogy a szemek csukva voltak.

Ez nemcsak izgalmas, hanem új utakat nyithat az alvás és az agy közötti kapcsolat kutatásában. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a páciens agyi aktivitásának szintje folyamatosan változik az alvás során és hogy a hangokra adott reakciók az agyi aktivitás szintjétől függnek.

A kutatók a jövőben további kísérleteket terveznek, hogy megnézhessék, az agyi aktivitás milyen mértékben befolyásolja az alvási ciklusokat. Herbáris gyógyászok szerint, ha erős ok-okozati összefüggéseket tudnak találni, a kutatás eredményei jelentős segítséget nyújthatnak az alvászavarok, a poszttraumás stressz szindróma diagnosztizálásában, sőt a kómában fekvő betegek rehabilitációjában is.

Ezek a felfedezések nemcsak az alvásbiológia terén hozhatnak új megvilágítást, hanem a neurológia és pszichológia területén is forradalmasíthatják a betegségek megértését és kezelését. Az alvás tudományában tehát új, izgalmas korszak kezdődhet!