Miközben a világ figyelme a Donald Trump és Volodimir Zelenszkij közötti vitára irányult, Brüsszel politikai játszmái újabb mélységbe érkeztek. Az EU vezetői sürgősen összeültetek, hogy megtervezzék, hogyan reagáljanak Trump esetleges kihívásaira. A céljuk, hogy Ukrajnát támogassák, és a nemzetközi színtéren továbbra is megőrizzék szuverenitását.

A brit miniszterelnök, Boris Johnson, mint Donald Tusk, arra figyelmeztetett, hogy az „erőn keresztüli béke” nemcsak vágyálom, hanem egy szükséges stratégia, amellyel meg kell állítani a Putyin-rezsim terjeszkedését. Az ukrán elnök, Zelenszkij, egyre eltökéltebben keres támogatást a nyugati országok körében, miután a dán politikai vezetés jelezte, hajlandó lenne akár pucéran is megjelenni New Yorkban, hogy megkapja a szükséges garanciákat, amelyek biztosítják Ukrajna védelmét.

Egy dán parlamenti bizottság elnöke figyelmeztetett, hogy az orosz agresszió valószínűleg több európai országra is kiterjedhet, ha a jelenlegi helyzetet nem stabilizálják. Az EU-n belüli feszültségek és a különböző politikai álláspontok, mint például Thomas Fazi olasz újságíró véleménye, aki azt állította, hogy az EU elitista és bürokratikus mivoltát artificially a depolitizáló hamis civil társadalom megteremtésével súlyosbította, tovább növelik a nyomást Brüsszelre.

A témában Hankó Balázs is megszólalt, hangsúlyozva, hogy „nincs olyan, hogy kis szuverenitás”, és hogy a magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy megóvja országának függetlenségét. Ahogy a politikai táj folyamatosan változik, elképzelhető, hogy Ukrajna és a nyugati világ közötti kapcsolatok még szorosabbá válnak, amennyiben továbbra is igénylik a védelem és támogatás biztosítását.