Az Olaf Scholz kancellár és Robert Habeck gazdasági miniszter által vezetett koalíció belső feszültségei miatt újra terítékre kerültek az atomerőművek ügyei Németországban. A CDU/CSU által kezdeményezett rendkívüli vizsgálat célja annak kiderítése, hogy az utolsó három atomerőmű 2023 áprilisi leállításáról szóló döntés mögött a Zöldek pártjának ideológiai nyomása állt-e, nem pedig a tények. A Neckarwestheim 2 atomerőmű éjfél előtt, április 15-én „pihent le” működését, ezzel véget vetve több évtizedes működésének.

A döntést követően az atomerőművek sorsa rendszeresen a belpolitikai viták középpontjába került. A Zöldek és a szociáldemokraták (SPD) kitartanak a döntés mellett, miközben a szabad demokraták (FDP) szkeptikusak a bezárás hasznosságát illetően. Olaf Scholz korábbi nyilatkozatai alapján a döntést a megújuló energiaforrásokra való átállás szükségessége indokolta, Robert Habeck egyértelműen ezt emeli ki érveiként. Azonban a konzervatív pártok, köztük az AfD és a radikális baloldali BSW is a döntés felülvizsgálatát követelik, és ezt politikai fegyvernek használják a mostani kampányban.

A vitát tavaly májusban újra felforrósította a Cicero magazin állítólagos leleplezése, amely szerint az atomenergiai semlegesség támogatói olyan információkat hallgattak el, amelyek befolyásolhatták a döntés kimenetelét. Mindezek ellenére a szóban forgó miniszterek tagadták a vádak alapját.

A CDU/CSU körülbelül 7500 dokumentumot juttatott el a vizsgálóbizottságnak, és 500 tanú meghallgatását kezdeményezte, ezek közül azonban időhiány miatt csak 40-re kerülhet sor. A tanúk között szerepel Steffi Lemke környezetvédelmi miniszter, Robert Habeck gazdasági miniszter és Olaf Scholz kancellár is. Elemzők szerint a meghallgatások sokat nyomhatnak a latba a közelgő felnőtt parlamenti választások során.

A német közszolgálati médiában megjelent információk szerint a kormány „teljes nyugalommal” készül a vizsgálatra, azonban a helyzetet feszítő politikai légkör miatt ez a téma továbbra is stratégiai jelentőségű. Az atomerőművek leállításának ellenálló terjeszkedése közvetlenül befolyásolhatja a politikai tájat, különösen a közelgő februári választások előtt.

A német kormány 2011-ben, a fukusimai nukleáris katasztrófa után határozta el, hogy fokozatosan leállítja a nukleáris energiát, a cél pedig a teljes atomenergia-mentesség elérése volt 2022 végéig. Az ukrajnai háború következtében bekövetkezett energiaválság azonban arra kényszerítette a kormányt, hogy az utolsó három erőmű leállítását késleltesse. Végül 2023. április 15-én a Neckarwestheim 2, az Isar 2 és az Emsland erőművek véglegesen leálltak. A politikai pártok és a lakosság álláspontja a nukleáris energia jövőjével kapcsolatban egyre megosztottabbá válik, ami újabb politikai feszültségeket generálhat a közeljövőben.