Az Északi-sarkvidék geopolitikai jelentősége egyre nő, mivel a globális felmelegedés következményeként a jégolvadás felgyorsul. A nagyhatalmak, köztük Oroszország, az Egyesült Államok és Kína, már régóta feszültségben állnak egymással a sarkvidéki területek és adatok feletti dominancia megszerzéséért. Grönland és a környező tengerek stratégiai fontosságúak, mivel a jég olvadása révén lehetőség nyílik új kereskedelmi tengeri útvonalak kiépítésére.

A Északi tengeri útvonal jelentősége

A Barents-tengertől a Bering-szorosig terjedő Északi tengeri útvonal egyre inkább vonzó célponttá válik, hiszen jelentősen csökkentheti a szállítási időt Európa és Ázsia között. A Szuezi-csatornán keresztül történő szállítás mintegy 13 ezer mérföldet jelent, míg az északi út csak 8000 mérföld. A Foreign Policy szerint ez a kereskedelmet is elősegítheti, hiszen a nagy tengeri hatalmak érdekeit szolgálja.

Kiberbiztonsági szempontok

Grönland nemcsak biztonsági szempontból fontos, hanem kiberbiztonsági jelentősége is van, hiszen a GIUK-szakadék (Grönland–Izland–UK) mentén elhelyezkedő tengeralatti kábelek biztosítják a globális adatforgalom jelentős részét. A NATO, az Egyesült Államok és más szövetségesek számára ezek a kapcsolatok kulcsfontosságúak a védelmi együttműködés szempontjából.

Trump Grönlandért

Ezért nem meglepő, hogy a 2019-es amerikai elnöki választások idején Donald Trump felvetette Grönland megvásárlásának lehetőségét, amelyet a dán és grönlandi vezetők mind egyszerre elutasítottak, hangsúlyozva, hogy a sziget nem eladó.

Grönland függetlenségi törekvései

A grönlandiak többsége ugyan támogatja a függetlenséget, azonban az anyagi függetlenség megteremtése érdekében szeretnék elhalasztani a kikiáltását. Grönland költségvetésének több mint 50%-a dán állami támogatásokból származik, évente mintegy 3,7 milliárd dán koronát tesz ki. A gazdaság jelentős része a halászatra épül, de a klímaváltozás révén ez a szektor is szenved a globális ingadozásoktól.

Helyi közösségek és klímaváltozás

A grönlandi inuit közösségek élete a hagyományos tevékenységekre, mint a halászat, vadászat és gyűjtögetés épül, és ez nem csupán a megélhetéshez, hanem a közösségi összetartáshoz is hozzájárul. A klímaváltozás hatásaira különösen érzékenyek, hiszen a tradicionális adatok, mint az időjárás előrejelzése, már nem olyan megbízhatóak, mint korábban.

Gyarmati múlt hatásai

A gyarmati múlt következményei továbbra is jelen vannak a közösségek életében, hiszen azok mentális egészségügyi problémákat is okoznak. A kulturális identitás válsága, a magas öngyilkossági arány és a családi erőszak mind-mind ahhoz vezet, hogy a grönlandi közösségek komoly kihívásokkal küzdenek.

A jövő kilátásai

A kutatók szerint a jövőben a grönlandi közösségek kulcsszereplői lehetnek a globális klímaváltozással kapcsolatos diskurzusoknak, mivel a helyi ismeretek és tapasztalatok értékes hozzájárulást jelenthetnek a globális kihívások kezelésében. A hagyományos életmód mellett a modern technológiák bevezetése is segítséget nyújt a fenntarthatóság megőrzéséhez. A grönlandi közösségek képesek gyorsan alkalmazkodni a változó környezethez, új módszereket és technológiákat integrálva a hagyományos életrendszerbe.

Következtetések