A technológiai fejlődés napjainkban radikálisan átalakítja a munkaerőpiac keresletét, ami a szakmák eltűnését eredményezi. Az ipari robotok, szoftveres automatizálási megoldások és a mesterséges intelligencia térnyerése lehetővé tette, hogy a rutinszerű feladatokat gépek végezzék el, amelyekre korábban emberek voltak szükségesek.

Ezen automatizálható munkák iránti kereslet folyamatosan csökken, mivel a technológia képes gyorsabban és költséghatékonyabban ellátni ezeket a feladatokat. A legújabb kutatások szerint a következő évtizedekben a munkahelyek körülbelül 10-20%-át érintheti a robotizáció, különösen a gyártásban és az ügyfélszolgálat területén.

Ez a trend nemcsak Magyarországra, hanem egész Európára is jellemző. Az automatizálás terjedése sokakat aggaszt, hiszen a jövő munkahelyeinek többsége átalakul. Azok a munkakörök, amelyek magas szintű szaktudást, kreativitást és problémamegoldási képességet igényelnek, egyre nagyobb értéket képviselnek. Ezeket a feladatokat jelenleg még nem tudják teljes mértékben automatizálni.

Eközben a személyes kapcsolatokra és emberi interakciókra épülő munkák iránti igény továbbra is fennmarad. Az ügyfélszolgálatok és a vendéglátóipar például elengedhetetlenül igénylik az emberi érintkezést, ami a gépekkel nem pótolható.

A munkaerőpiac polarizálódása a legnagyobb kihívás, amely Magyarországon is érvényesül. A magas és alacsony képzettséget igénylő munkák iránti kereslet folyamatosan nő, míg a közepes képzettséget igénylő pozíciók száma csökken. Ez a folyamat komoly társadalmi és gazdasági következményekkel járhat. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy elengedhetetlen a felnőttképzés és a munkahelyi átképzés fokozott támogatása, hogy az emberek felkészülhessenek a jövő kihívásaira.

A kérdés csupán annyi: Vajon képes-e a társadalom alkalmazkodni ehhez az új munkakörnyezeti helyzethez, vagy a szakmák eltűnésével egy újabb munkaerőpiaci krízis vár ránk?