A megújuló energiaforrások felfedezése során sok izgalmas lehetőség nyílik meg, azonban jelentős kihívásokkal is nézünk szembe. A napfény és a szél nem mindig áll biztosítva, a vízenergia hasznosításához pedig nem minden helyszínen találhatóak meg a megfelelő környezeti feltételek. A probléma nagy része megoldható lenne, ha rendelkezésünkre állna egy megfelelő, környezetbarát, és stabil energiatárolási módszer. Jelenleg az akkumulátorok nem képesek kielégíteni ezt az igényt, így más megoldások kutatása is intenzíven folyik.

Egy ígéretes új technológia, amely jelentős figyelmet kapott, az hidrogén alapú energiatárolás. Az ipari szektorok számára ez lehet a dekarbonizáció kulcsfontosságú eszköze, még ha a technológiai infrastruktúra még gyerekcipőben jár is. Az EU már elindított egy projektet, ami a hidrogén energiatárolás árának piacképességét célozza meg, a már meglévő, de kimerült földgáztárolókkal együtt. Az egyik kutatási központ, ami ezt a célt szolgálja, a RAG Austria föld alatti napenergia tárolója.

Az osztrák Rubensdorf környékén található hidrogéntároló nemcsak a technológia fejlesztését szolgálja, hanem példát is mutat, hogyan lehet a zöld energia maximális potenciálját kiaknázni. Érdekes módon épp akkor, amikor meglátogattuk a létesítményt, az időjárás sem volt kedvező: vastag köd borította be a környéket, szélcsend uralkodott. Ezen a helyszínen, ahol a földgáztárolók kapaszkodnak a föld alá, hidrogént pumpálnak vissza a kimerült gáztárolókba. A RAG kutatói 2021 óta kísérleteznek a föld alatti napenergia tárolására, amelynek célja, hogy a nyáron termelt felesleges napenergiát hidrogén formájában tárolják.

A technológiának rendkívüli tudományos háttere van: az érkező elektromos áram elektrolízis révén vízre és hidrogénre bontja a vizet. Ennek következtében az oxigén a levegőbe távozik, míg a hidrogén egy kompresszorba kerül, amely nagy nyomásra összenyomja, így ideálissá téve a földgáztárolók számára. A kutatások már most is azt mutatják, hogy ez a módszer gazdaságilag életképes lehet, a hidrogén alacsony energiasűrűsége miatt, amely nagy tárolási térfogatot igényel. A folyékony hidrogén nem számít megfelelő opciónak a szezonalitás során, mivel a föld alatti kimerült gáztárolók sokkal hatékonyabbak lehetnek.

Bár a hidrogén tárolási technológia a jövő számára rendkívül hasznos lehet, a jelenlegi ismeretek még mindig korlátozottak. A biztonsági kihívások, mint a korróziós hidrogén-szulfid gáz képződése, mikrobiológiai aktivitás, vagy a geokémiai kölcsönhatások révén megnövekedett áteresztőképesség jelenthetnek problémát. Ezért szükséges több projekt futtatása, hogy jobban megértsük, hogyan kezeljük ezeket a kihívásokat.

A kutatások arra is irányulnak, hogy meghatározzák, milyen ideális mikrobiális összetétel szükséges a hidrogén tárolásához, elkerülve ezzel a szennyező anyagok kibocsátását. Szükséges az irányelvek kidolgozása, amelyek biztosítják, hogy a hidrogén tárolás biztonságos és gazdaságos legyen. Különösen elgondolkodtató, hogy a hidrogén jövőbeli szerepe az energiamixben sokak által megkérdőjelezett. Az elektromos áram és hőtermelés, a mobilitás és az ipari folyamatok terén is óriási potenciál rejlik, és a hidrogénszolgáltatások elérhetősége kulcsszereplő lehet az ipari fejlődésben.

Magyarországon is végbemehet hasonló fejlődés: a Magyar Földgáztároló Zrt. már dolgozik a hasonló projektek kidolgozásán, figyelembe véve a hazai földgáztárolók megnövekedett hidrogénkeverési lehetőségeit. A magyar kormány 2030-ig terjedő nemzeti hidrogénstratégiát alakít ki, hogy felmérjék a helyi gázmezők alkalmasságát hidrogén tárolására.

Ahogy az új technológiák fejlesztése folytatódik, a jövő energiapolitikai mellett a zöld hidrogén egyre fontosabb szerepet játszik majd világszerte, és a közép-európai tárolás továbbra is középpontban marad.