A CIB Bank legfrissebb makrogazdasági elemzése alapján a magyar gazdaság idei növekedési üteme 2023-ban lassabb lesz, mint amire számítani lehetett, mivel a nemzetközi környezet is kedvezőtlenül alakult. A várakozások szerint jövőre a növekedés erősödhet, de a GDP évi bővülése valószínűleg egy százalék alatt marad. A harmadik negyedév GDP-adatai alapján a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) hasonlóan pessimista prognózist ad, hiszen a szolgáltató szektor teljesítménye nem tudta ellensúlyozni a mezőgazdaság, az építőipar és az ipari kibocsátás visszaesését. A lakossági fogyasztás látszólag fejlődik, de a beruházások terén továbbra is visszaesés tapasztalható.

A jövő évi kilátások szerint a GDP bővülésének üteme 2025-ben akár 3 százalék feletti értékekre is emelkedhet, azonban ez erőteljesen függ a külső kereslet élénkülésétől. Míg a reálkeresetek jelentős növekedésével és a háztartások magas megtakarítási szintjével számolhatunk, az óvatossági motívumok még mindig jelen vannak, így a fogyasztás továbbra is a gazdasági növekedés motorjaként funkcionálhat.

Az aktuális helyzetet a munkaerőpiacra is kihatással van, hiszen a munkanélküliségi ráta a harmadik negyedévben 4,6%-ra nőtt. A cégek egyelőre próbálják megtartani alkalmazottaikat, hiszen a jövőbeli keresleti kilátások javulása érdekében ez kulcsfontosságú. Az elemzői várakozások azonban arra mutatnak, hogy 2025 második negyedévében a munkanélküliség csökkenésére számíthatunk.

A bérdinamikát továbbra is magas szinten tartják, azonban az inflációs kockázatok jelentős mértékben befolyásolhatják a jövedelmek vásárlóerejét. A nyári hónapok alatt az átlagkeresetek 13,9%-kal emelkedtek, de a következő években valószínűsíthetően a nominális keresetek növekedési üteme mérséklődni fog. A CIB Bank szakértői becslése szerint 2024-re a reálkeresetek növekedése 9% fölé emelkedhet, tisztában kell azonban lenni a várható inflációval is, amely 2024 egészére vonatkoztatva 3,7% körül alakulhat.

Az állami beruházások terén is komoly problémák adódtak. A kormányzati kiadások közel 20%-os visszaesést mutattak, amelynek hátterében a turbulens gazdasági környezet áll. A kérdés, hogy az államizási túlsúly megengedhető-e a hosszú távú gazdasági növekedés érdekében, számos kihívást jelent. A szakértők úgy vélik, hogy a hosszú távú befektetések legyenek prioritásban, hiszen ezek segíthetik a versenyképesség javítását.

A forint árfolyama tekintetében is borongós jövő vár ránk. A CIB Bank előrejelzése szerint a jövő év végére már 400 forint körüli árfolyamon várható az euró, ami még inkább tükrözi a hazai gazdaság kihívásait. Az euró-forint árfolyam nyáron 388-398 között ingadozott, de a globális piaci feszültségek az árfolyam gyengüléséhez vezettek. Az MNB szigorú költségvetési politikája, valamint az alacsony kamatok nem segítenek a forint stabilizálásában. A monetáris politika fokozatos normalizálása továbbra is kérdéses, és a befektetői bizalom megerősítéséhez sürgős intézkedésekre van szükség.

Összegzésként elmondható, hogy a magyar gazdaság jövője a globális gazdasági környezettől, a helyi politikai döntésektől és a fenntartható fejlődés irányotététől függ. A kedvezőtlen jelenségek ellenére a lehetőségek is adottak; a hosszú távú befektetések és a megfelelő reformok révén újra lendületet kaphat a növekedés.