Friss kutatások szerint a prosumerek – akik egyszerre energiatermelők és felhasználók, mint a napelemet telepítő háztartások – felfedeztek számos alternatív fűtési megoldást, amelyeket a zöld energia iránti kereslet növekedése hajt. Az energiaszolgáltatók által alkalmazott hagyományos módszerek mellett, mint például a gáz- vagy olajfűtés, a megújuló energiaforrások, mint például a napenergia és a hőszivattyúk, egyre népszerűbbé válnak.

A Visegrádi országokban (Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia) készült tanulmány a prosumerek tapasztalataira fókuszálva rávilágít, hogy a fűtési rendszer kiválasztásánál a legtöbb háztartás gazdasági megfontolások alapján dönt. A napelemes rendszerek telepítésének fő motivációja a költséghatékonyság, és a piaci árak csökkenése. Az energiaszegénységgel küzdő háztartások tapasztalatai azt mutatják, hogy a fenntartható fűtési megoldások, mint a zöld energia használata, jelentősen csökkenthetik a havi számlákat.

A hőszivattyúk rendkívül hatékony alternatívát nyújtanak a hagyományos fűtési rendszerekhez képest. Különösen kedvező tapasztalatokat osztottak meg a felhasználók a hőszivattyúkat napenergiával kombinálva való használatról, amely fokozza energiafüggetlenségüket, és csökkenti a gáz- és villamosenergia-szolgáltatóktól való függőséget. Azonban az ilyen rendszerek elterjedése Magyarországon és más V4-országokban is korlátozott, részben a költséges beszerzés és a megfelelő tároló megoldások hiánya miatt.

A prosumerek beismerik, hogy a napelemes rendszerek telepítése után jelentősen megnőtt az energiahatékonyság tudatos kezelésére irányuló érdeklődésük. Az energiaszámlák csökkentésének érdekében fontosnak tartják a szigetelési intézkedések végrehajtását. A kutatás során a lakosok hangsúlyozták, hogy az önkormányzatok által kidolgozott támogatási programok és állami felújítási programok kulcsszerepet játszhatnának az energiaszegénység csökkentésében.

Az energiaszegénységgel küzdő csoportok számára javítást hozhatna egy állami felújítási program indítása, amely a szociális és önkormányzati lakások energiaköltségeinek csökkentésére irányul. Az egészséges lakhatás biztosítása nemcsak az energiaszegénység helyzetén segíthet, hanem nemzetgazdasági szempontból is óriási előnyökkel járna Magyarország számára.

Az EU új klíma- és energiahatékonysági programjai a V4-országok számára elérhető pénzügyi forrásokat kínálhatnak, amelyek célzott támogatásokat nyújtanak a fenntartható energiaforrások, illetve a tiszta fűtési megoldások fejlesztésére és elterjesztésére. A közelgő Európai Unió Emissions Trading System 2 (EU ETS 2) bevezetése új lehetőségeket teremthet az innovatív projektek fürkészésére és megvalósítására, ezzel segítve a fenntarthatósági célok elérését.