A globális felmelegedés elleni küzdelem kulcsfontosságú aspektusa, hogy képesek leszünk-e csökkenteni a légkör szén-dioxid szintjét. Miközben a kibocsátás csökkentése nyilvánvaló megoldás, egy másik megközelítés szükségessége is felvetődik: a szén-dioxid aktív eltávolítása a légkörből emberi beavatkozások révén.

A legújabb kutatások szerint, amit a Stanford Egyetem kutatói végeztek, a megoldást valójában a Földön található óriási ásványkészletek nyújthatják. Bolygónk szinte kimeríthetetlen mennyiségű kőzetréteggel rendelkezik, amelyek képesek eltávolítani a szén-dioxidot a légkörből. A kihívás azonban az, hogy ezek a természetes folyamatok nem elég gyorsan reagálnak a környezet által kibocsátott szén-dioxid mennyiségére.

A kutatók számára inspirációt a cementgyártási folyamat adott. A kutatás során a mészkövet körülbelül 1400 Celsius-fokra hevítik, amelynek következményeként az kalcium-oxiddá alakul. Ezt az anyagot homokkal keverve használják a cement előállításához, amely a modern építőipar alapanyaga. A tudósok azonban felfedeztek egy új módszert: a kalcium-oxidot egy másik ásványi anyaggal, magnéstium- és szilikátokban gazdag anyaggal kombinálták.

A hevítés során az így kapott kétes ásványokat – magnésium-oxidot és kalcium-szilikátot – képesek a légkör szén-dioxidjával gyors reakcióra bírni. A szobahőmérsékleten végzett tesztek során a kettő keveréke vízzel és szén-dioxiddal találkozott, és meglepő módon, mindössze két óra alatt megkötötte a levegőben lévő szén-dioxidot.

Ezután a nedves sűrítményt a levegőbe juttatva megfigyelték, hogy a karbonizációs folyamat hónapok során ment végbe. Bár az idő hosszúnak tűnhet, az eljárás hatékonysága megmutatta, hogy a kőzetek jelentős szerepet játszhatnak a szén-dioxid légkörből való kivonásában.

Ezek a kőzetek ráadásul rendkívül könnyen alkalmazhatóak: csupán szétszórni kell őket a kijelölt helyszínen, és a kémiai folyamatok elvégzik a többit. Az elmúlt évtizedek impozáns eredményei és a csökkenő szén-dioxid-kibocsátás mellett, ez a természetes eljárás egy új reménysugarat jelenthet a klímaváltozás megfékezésében. Képzeljük el: ha globálisan elterjedne a kőzetek használata, milyen hatással lenne az élővilágra és a Föld jövőjére!