Az Európai Bizottság a 2024-es tavaszi csomag keretén belül figyelmeztette Magyarországot a túlsúlyos államháztartás miatt. A Kormány tagjai rövid időn belül egy tervezetet kell készítsenek, amellyel a költségvetési hiány csökkentésére tesznek javaslatokat.

A magyar államadósság és költségvetési hiány továbbra is meghaladja a 60%-os illetve 3%-os határértékeket, emiatt a Bizottság javaslt intézkedéseket fogalmazott meg. Az első határidő október 15. volt, de a Magyarországra vonatkozó kötelezettségeket október 31-ig meghosszabbították, azonban a pénzügyi minisztérium által küldött dokumentumok nem érkeztek meg a határidőig.

A források szerint a kormány már egy középtávú tervet is kidolgozott, amely a gazdaság zöld és digitális átállását szolgálja, de ennek részletei egyelőre titkosak maradtak. Az eddigi hiány a tavalyi 6,7%-ról, az idén 4,5%-ra emeledett, de a valós számok elérhetik az 5%-ot is, a gazdasági helyzet romlásának köszönhetően.

Van olyan elemzés is, amely szerint a kormány szándékosan titkolja a középtávú terv részleteit, hogy elkerülje, hogy a jövő évi büdzsé fontos adatai nyilvánosságra kerüljenek, így a jövő évi hiány tervezett mértékét, az adóbevételek alakulását, valamint az esetleges adócsökkentések következményeit.

A Bizottság emellett számos ajánlást fogalmazott meg Magyarország számára, melyek közé tartozik az energia támogatások megszüntetése, helyette alacsony jövedelmű háztartások segítése a cél. Az igények sürgetése mellett az is kiemelt jelentőségű, hogy a kormány sürgesse a helyreállítási és rezilienciaépítési tervének megvalósítását.

A Portfolio információi szerint akár hétfőn este is benyújthatják a középtávú tervet, ami nem véletlen, hiszen egy nappal az Egyesült Államok elnökválasztása előtt esedékes.

A kormány nem az egyetlen, aki nem tartotta be a korábbi határidőket; a német kabinet is késlekedett a megfelelő dokumentumok benyújtásában.

A pénzügyi minisztérium megkeresése megtörtént, várjuk a választ, és amint megérkezik, frissítjük a cikkünket.

Az ilyen esetek tovább növelik a költségvetési fegyelem iránti aggodalmakat, miközben Brüsszel folyamatosan figyelemmel kíséri a tagállamok pénzügyi helyzetét. A jövőbeli gazdasági helyzet még összetettebbé válhat, ha a kormány nem képes vagy nem hajlandó időben megfelelő lépéseket tenni a problémák orvoslására. Kérdéses, hogy a magyar választók miként reagálnak erre a helyzetre, és hogy a kormány mennyire képes kommunikálni a nehézségeit.