Az Orbán-kormány benyújtotta a parlamentnek a pénzmosás elleni törvény módosítását, amely kötelezővé teszi a magántőkealapok végső tulajdonosainak azonosítását. Az új szabályozás értelmében az adatokat egyelőre nem nyilvános NAV-adatbázisban tárolják, amelyhez csupán az állami hatóságok férhetnek hozzá. Ezt a pénzügyi salátatörvényből derítette ki a Népszava.

A probléma azonban az, hogy a társadalom számára továbbra is rejtve marad, ki kezeli a sok ezer milliárd forintnyi vagyont jelentő magántőkealapokat. A legfrissebb hírek szerint a sajtó és a civil szervezetek nem férnek hozzá ezekhez az adatokhoz, így továbbra is titokban maradhatnak az alapok valódi tulajdonosai.

Zeisler Judit, a Transparency International Magyarország szakpolitikai vezetője rámutatott, hogy a helyzet mögött az az előzmény áll, hogy az Európai Bizottság tavaly kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen, mivel a magántőkealapokra vonatkozó jogszabályok nem feleltek meg az uniós pénzmosás elleni irányelvnek. Ezt a problémát részletes tanulmányban is kifejtették, amelyben a magyar jogszabályok hiányosságait és a bennük rejlő pénzmosási kockázatokat elemezték.

A szakértők sürgetik a szigorúbb szabályozást, mivel az EU irányelvei szerint a média és a civil szervezetek számára kötelező lenne biztosítani a magántőkealapok adatbázisához való hozzáférést. Jelenleg viszont a hatóságok számára sem áll rendelkezésre információ azok tulajdonosairól, aminek súlyos következményei lehetnek. Például a Gazdasági Versenyhivatal vagy az Integritás Hatóság is jelentős előnyhöz juthatna, ha ismerné a magántőkealapok valódi tulajdonosait.

Elgondolkodtató, hogy míg más uniós országokban jóval átláthatóbbak a pénzügyi tranzakciók, addig Magyarországon a titkolózás továbbra is jellemző. Az új törvény tervezete ezért mindannyiunk érdekeit szolgálná, hiszen a pénzmosás és a pénzügyi bűncselekmények elleni küzdelem hatékonyságát növelhetné.