A Földön szerteágazó viták zajlanak a kontinensek számáról. Az alapfokú földrajz órákon általában hét kontinenst ismerünk: Európa, Ázsia, Afrika, Észak- és Dél-Amerika, Ausztrália és Antarktisz. De a valóság sokkal bonyolultabb. Az utóbbi évtizedekben több kutató is felvetette: lehet, hogy csak öt vagy akár nyolc kontinens létezik, sőt, egyesek szerint csupán kettő.

A konfliktus gyökere a “kontinens” definíciójában rejlik. Különböző tudományos és kulturális szempontok határozzák meg, hogy mit tekintünk kontinensnek. Tudományos értelemben négy alapkritérium van: a területnek jóval az óceán feneke felett kell elhelyezkednie, üledékes és metamorf kőzetek széles spektrumát kell magában foglalnia, a kéreg vastagsága vastagabb legyen, mint a környező óceáné, és a terület jól meghatározott határokkal kell rendelkezzen.

Bárki, aki valaha nézett térképet, észlelheti, hogy Európa és Ázsia fizikailag egybefonódik. A lemeztektonikai szempontok miatt a geológusok gyakran egy kontinensnek tekintik őket, viszont kulturális és történelmi okokból itt is egyértelmű elhatárolások léteznek. Továbbá, Észak-Amerika és Ázsia találkozásánál a Bering-szorosnál a legutóbbi jégkorszak idején szárazföldi összeköttetés volt. Ez alapján tehát Eurázsiához csatolhatnánk mindkét földrész területét.

Afrika és Ázsia határvonalán is kényes a helyzet. A Vörös-tenger mellett egy óceánközépi gerinc választja el a két földrész, azonban több száz darabra szakad el a kéreg ezen a területen. Geológiai szempontból itt is nehezen meghatározható, hol ér véget Afrika és hol kezdődik Ázsia.

Izland is felnőtt a vitákhoz, hiszen egyes tudósok szerint az önálló kontinens címére pályázhat. Az északi sziget alatt húzódó Közép-Atlanti-hátság folyamatosan távolítja el az eurázsiai és az észak-atlanti lemezeket egymástól. A legújabb kutatások szerint Izland alatt a kőzetlemezek elhatárolódásának pontja sem egyértelmű. Az izlandi vulkánok nyelvek vulkáni kitörésekkel folyamatosan bővítik területüket, ez pedig újabb kérdéseket vet fel a kontinensek számával kapcsolatban.

Új-Zéland gyakran Ausztráliához kapcsolódik, de egyes elméletek szerint önálló kontinensnek számíthat. Geológiai szempontból a földkéreg vastagsága a higanyi Ausztráliáét meghaladhatja. A Zélandia-szkeptikusok azonban ellenvetéssel élnek, az érveléseik szerint nem elégséges a méretük, és területük jelentős része elfogyott víz alatt.

Végül, de nem utolsósorban, vannak olyanok, akik csupán kettőre redukálnák a kontinensek számát. E megközelítés szerint az Antarktisz az egyetlen önálló kontinens, míg minden más földterület összeolvad.

A kérdés felvetése rávilágít arra, hogy a világunk sokkal bonyolultabb, mint azt gondolnánk. A kontinensek határainak meghúzása mindig is vitatott téma marad, és ez a vita valószínűleg nem fog egyhamar véget érni.