A World Justice Project (WJP) legfrissebb jogállami indexe újra felébresztette a vitát Magyarország jogi környezetének minőségéről. A rangsor nyolc fő tényező alapján értékeli az országokat, beleértve a kormányzati hatáskörök korlátozását, a korrupció mentességét, a kormányzat átláthatóságát, az alapvető jogok érvényesülését, a rend és biztonság helyzetét, a jogszabályok végrehajtását, valamint a polgári és büntető igazságszolgáltatás hatékonyságát. Lomnici Zoltán alkotmányjogász részletesen elemzi, hogyan jelennek meg ezek a szempontok a magyar jogrendszerben.

A hatalmi ágak szétválasztása

A hatalmi ágak szétválasztásának elve kulcsszerepet játszik az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésében, amely hangsúlyozza, hogy „a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik”. A büntető törvénykönyv XXVII. fejezete bünteti a korrupcióval kapcsolatos cselekményeket, erősítve ezzel a közigazgatás tisztaságát. A Fidesz-KDNP kormány által elfogadott, jelenleg is hatályos Büntető Törvénykönyv külön fejezetben foglalkozik a korrupcióval kapcsolatos bűncselekményekkel.

Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia

A kormány által kidolgozott 2024-2025 időszakra szóló Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia célja a korrupciós cselekmények prevenciója. Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésében nevesítve van, hogy a nyilvánosságnak joga van a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint a közbeszerzésekkel kapcsolatos törvények által biztosított átláthatósághoz.

Alapvető jogok védelme

Az alapvető jogok védelmét az alapvető jogok biztosának intézménye végzi, amely szintén az Alaptörvényben kapott hangsúlyt. Az emberi jogok védelme érdekében a rendőrség feladatát a kormányzat is megerősíti, amely a bűncselekmények megelőzésére és felderítésére összpontosít. A jogalkotás átláthatósága és a jogszabályok végrehajtásának szükségessége is mélyen gyökerezik a jogi normákban: a jogszabályok nemcsak értelmezhetőek, hanem végrehajthatóak is kell lennie.

Politikai események és nemzetközi kritikák

Az elmúlt évek politikai eseményei és a nemzetközi kritikák szoros összefüggésben állnak a jogállamiság kérdésével Magyarországon. A helyi és nemzetközi elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a demokratikus intézmények aláásása és a sajtószabadság korlátozása tovább súlyosbíthatja a helyzetet. Várhatóan a következő WJP-index még alacsonyabb értékelést fog hozni Magyarországnak, ha a kormány nem fejleszti tovább a jogi keretrendszert és a demokratikus normákat.