A forint újabb gyengülése nemcsak a nemzetközi piaci feszültségeknek, de a hazai gazdaságpolitikai döntéseknek is köszönhető. mellár Tamás, közgazdász megjegyezte, hogy "a folytatódó árfolyamromlás nem is meglepő, hiszen a hazai gazdasági környezet nem kedvező, és régóta nem látni a kormány részéről a szükséges reformokat". Az euró ára az idén januárban még 382 forint volt, mostanra azonban a 415 forinthoz közelít, míg a dollár esetében a 347 forintról 398 forintra emelkedett az árfolyam.

A forint gyengülése mögött több ok is meghúzódik. Az Orbán-kormány gazdaságpolitikája és a több mint 15 éve tartó intézkedések sorozata, amelyeket sokan vitatnak, már régóta negatívan befolyásolják a forint stabilitását. Az MNB korábbi elnöke, Bod Péter Ákos is kijelentette, hogy az elmúlt évek politikai és gazdasági döntései hozzájárultak a forint folyamatos gyengüléséhez.

Visszatekintve, 2008-ban Orbán Viktor kemény kritikával illette a Gyurcsány-kormányt, amikor a forint gyengült. Akkor a Fidesz elnöke azt mondta, hogy "a forinttal nincs nagyobb baj, amíg a bizalom megmarad". Most viszont a kormány saját politikáját kellene felelősségre vonni, hiszen a forint gyengülése egyértelműen kapcsolódik a gazdaságpolitikai döntéseikhez.

A jelenlegi helyzet nemcsak hazai, hanem nemzetközi hatásokkal is bonyolultabbá vált. Az amerikai dollár erősödése is nehezíti a forint helyzetét, mivel a globális piacon is megfigyelhető a keményített amerikai politika. A szakértők rámutatnak arra, hogy a magyar kormány helyzete, Oroszország felé tett gesztusai és a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatos kérdések mind hozzájárultak a kedvező piaci környezet hiányához.

A forint jövője bizonytalan, hiszen a különböző gazdasági és politikai tényezők továbbra is befolyásolják az árfolyamát. Ha a magyar vezetés nem változtat a politikáján, a forint további gyengülésére számíthatunk, amely komoly következményekkel járhat a mindennapi életben és a gazdasági stabilitásban.