A legnagyobb szenzáció a közel-keleti konfliktusban: Nael Barghúti, a leghosszabb ideig izraeli börtönben raboskodó palesztin fogoly 44 év után megszabadulhat a vasárnap életbe lépett gázai tűzszünet keretében. Barghúti, aki 67 éves, már három évtizede börtönben ül, mióta 1978-ban izraeli buszsofőr meggyilkolásáért elítélték. Régóta nemcsak az ő sorsa foglalkoztatja sokakat, hanem az is, hogy a szabadulása mivel jár együtt, hiszen a hamászos szervezetekkel tárgyalt megállapodások értelmében más palesztin foglyok is érintettek lehetnek.

További érdekesség, hogy Barghúti, aki 2011-ben korábban egy fogolycsere keretében szabadult, három évvel később újra letartóztatásra került, és azóta sem engedték el. A hírek szerint a 216 másik fogoly, akik szintén izraeli állampolgárok meggyilkolásáért ülnek, szintén érintettek az elengedésben, de csak úgy, hogy elhagyják Ciszjordániát. Barghúti felesége, Eman Nafe, aki maga is tizennégy évet töltött izraeli fogságban, kétli, hogy férje elfogadná a feltételeket.

A tűzszünet során a Hamász 33 palesztin foglyot enged szabadon a következő hetek során, cserébe Izrael 1167 gázai rabból és 737 régóta fogva tartott foglyból is engedni fog. Az eddig kiszabadult izraeli túszok között van Romi Gonen, Emily Damari és Doron Steinbrecher, akiket a Vöröskereszt menekített ki.

A tűzszünet megállapodás értelmében, amely hivatalosan 7:30-kor indult, a harci cselekmények még megelőzték a hivatalos tűzszünet kezdetét; Izrael a Hamás által megadott lista megérkezésére várva végzett légicsapásokat, amelyekben legalább 13 palesztin életét vesztette, míg 30-an megsebesültek.

A tűzszünetet követően több ezer palesztin indult el vissza Gázába, ahol több mint 15 hónapnyi háború okozta pusztítást és nélkülözést kellett elviselniük. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága szerint a gázai otthonok 92%-a megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott, ami 1,8 millió ember számára lakhatási válságot jelent. Az életkörülmények drámai javulását remélik a helyi lakosok a tűzszünet után, de a valóság sajnos továbbra is súlyos problémákkal küzd. Az iraki háború óta elterjedt humanitárius válság újabb áldozatokat követelhet, ezért a nemzetközi közösség segítsége egyre nagyobb szükséglet lehet.