A kormány tervei szerint jelentős ipari bővülés várható Magyarországon, hiszen mintegy 100 új gyárat szeretnének létrehozni. Az elmúlt 20 év gazdasági politikája elsősorban a foglalkoztatás növelésére irányult, de a munkaerőpiac helyzete az utóbbi időszakban egyre aggasztóbbá vált.

A rendszerváltás után sokáig magas volt a munkanélküliség, 1993-ban elérte a 12%-ot, de a 2014-es évek óta a munkanélküliségi ráta csökkent, 2016-ra például 5%-ra esett vissza. Azonban a legutóbbi években a munkaerőhiány probléma kezdett fokozódni, és a 2020-as évek elején a vendégmunkások száma ugrásszerűen nőtt, mivel a hazai cégek nem tudták betölteni az üres pozíciókat.

A Tárki által kiadott Társadalmi Riport 2024-es számában Hárs Ágnes a munkaerőhiány okait és lehetséges megoldásait vizsgálja. Milyen tényezők irányítják a munkaerőhiány mérésének különböző módszereit? Hárs szerint az egyiksegítő indikátor, hogy a vállalatok mennyire érzik a munkaerő hiányát, azonban ez szubjektív.

A statisztikák szerint az elmúlt években kiugróan megnőtt itthon a munkaerőhiány, hiszen míg 2020-ban a COVID-19 válság hatására a betöltetlen állások száma csökkent, azóta ismét növekedésnek indult. 2023-ban ugyan mérsékelődött a tendencia, de a helyzet még mindig kritikus.

A kormány által hirdetett 100 új gyár tervével kapcsolatos kérdések merülnek fel: ki fog dolgozni ezekben a gyárakban, ha a választott munkaerő-forrás korlátozott? Gulyás Gergely, a kormányinfón elmondtad, hogy a cél, hogy olyan munkahelyek jöjjenek létre, ahol magasabbak a fizetések, de ez felveti a kérdést, hogy a leköszönő munkavállalók hova mennek.

A munkaerőhiány pótlására igen nehézkes megoldások léteznek: helyi munkaerő vagy külföldi munkavállalók alkalmazása. Az idős munkavállalók arányának növelése a munkaerőpiacon is komoly dilemmát jelent, hiszen a kormány már régen bevezetett intézkedéseket. A külföldön dolgozó magyarok hazatérése szintén korlátozott, és ha hazatérnek, kisebb eséllyel válnak munkavállalókká, mivel körükben gyakrabban fordul elő az önfoglalkoztatás.

Mivel a hazai munkaerőhiány úgy tűnik, hogy nem csökken, érdemes lenne átvizsgálni a kormány migrációs politikáját is. Bár az elmúlt években folytatott migrációellenes politika ellenére a külföldi munkaerő aránya, különösen az EU-ból érkező munkavállalók száma, növekedett. Az új gyárakat és a jövőbeli munkahelyeket csak megfelelő munkaerővel lehet megtölteni, és a kormány eddigi intézkedései nem tűnnek elegendőnek a helyzet orvoslására.

A munkaerő iránti kereslet fenntartása érdekében a kormány intézkedései osztották a hazai és külföldi munkavállalók alkalmazását, de a külföldi munkaerő iránti igény továbbra is magas marad. Kérdés, hogy mi fog történni a Magyarországon élő, külföldön dolgozó magyar munkavállalókkal, és hogy a kormány milyen lépéseket tesz a kiskapuk és lehetőségek feltárására, hogy a helyzet a jövőben javuljon.