Románia politikai színtere egyre bonyolultabbá válik, különösen a legutóbbi elnökválasztás körüli események miatt. December 8-án a román állampolgárok második fordulója következett volna a választásokból, de ez a tervezett esemény a román alkotmánybíróság drámai döntése elől menekülni kényszerült. Két nappal a szavazás előtt a bíróság érvénytelenítette a november 24-i első fordulót, és új választások kiírását rendelte el, ami az ország politikai jövőjét nagymértékben befolyásolhatja.

Klaus Iohannis, a román államfő, az alkotmánybíróság által kiadott döntést megelőzően feloldotta a titkosítást a hírszerzési jelentések elől, amely szerint különböző külföldi államok beavatkoztak a választásokba. Bár Oroszország nevét nem említették, a dokumentumok utalásai alapján Moszkva érdekeinek megfelelően támogatták Călin Georgescu, a szélsőjobboldali jelölt kampányát, aki váratlanul az első helyen végzett az első fordulóban. Georgescu módszere a TikTok marketing erejének kihasználása volt, ahol a jelentések szerint kínai algoritmusok és támogatások sokaságát kapta.

A román hírszerzés számos arra utaló adatra hívja fel a figyelmet: nemcsak a legutóbbi elnökválasztás, hanem a következő héten esedékes parlamenti választások is „agresszív orosz hibrid támadásoknak” voltak kitéve. Ennek ellenére az alkotmánybíróság megerősítette a parlamenti választások eredményét, ami gyanakvást keltett a román közvéleményben, hogy a bíróság politikai motívumokból hozott döntést, hiszen a parlamenti választásokat a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte meg, a legrosszabb eredményük ellenére.

Egyre több kritika éri az alkotmánybíróságot, amelyet sokan politikai befolyás alatt állónak tartanak, különösen, hogy a testület elnöke, Marian Enache, korábban a PSD szenátora volt. Számos forrás arra utal, hogy Enache a PSD érdekeit képviseli a bírósági döntésekben, és egyre nő a vélekedés, hogy a választási zűrzavar a PSD mestertervévé vált, amely alapján a párt felfelé ívelő politikai karrierje biztosítva lenne. Georgescu kampánya mögött pedig szintén a PSD támogatása lebeghetett, mint egy „stratégiai bábú”, akinek a győzelmét az utolsó fordulóban a PSD jelöltje, Marcel Ciolacu arathatná le.

A történet azonban nem ért véget Georgescu számára, mivel a második fordulóba végül nem Ciolacu, hanem a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje, Elena Lasconi került. Ez a változás sok mindenre új fényt vetett. Az USR, bár nem tartozik a szélsőjobboldali táborhoz, a PSD és PNL ellenállásaként definálta magát, tisztán korrupcióellenes kampányt folytatva.

Ez a választási zűrzavar és a körülette kialakuló politikai válság korántsem az első dolog Romániában, ahol az elmúlt hónapokban, sőt években is számos kérdőjelet hagytak a hatalom és a bíróság közötti kapcsolatokban. Romániában a politikai légkör fokozatosan feszültebbé válik, és Georgescu támogatói számára ez lehetőséget teremt arra, hogy a jövőbeli választásokra még nagyobb hangsúlyt fektethessenek. Sokan úgy érzik, a román kormány nem tudja képviselni az állampolgárok érdekeit, így egyre nagyobb a feszültség és a elégedetlenség a politikai elit iránt.

Miközben a román politikai közélet egyre inkább a zűrzavar felé halad, az biztos, hogy a következő hónapokban a közvélemény fokozódó figyelme a választások irányába fordul, és folyamatosan kérdőre vonják a hatalmasokat, ami az elkövetkező választásokhoz vezethet.