Ulf Kristersson svéd miniszterelnök kijelentette, hogy Svédország nem háborúban áll, ám a nyugalom mégis távolinak tűnik. E nyilatkozat hátterében áll, hogy a svéd kormány hadihajókat küld a Balti-tenger mélyére, hogy megfigyelje a tengerfenéken futó kommunikációs kábeleket, amelyek szabotázs áldozatai lehettek. Kristersson elmondta, hogy ezek a hadihajók a NATO védelmi erőfeszítéseihez csatlakoznak, és a térség biztonságát erősítik Oroszország ügyfélflottájával szemben.

A svéd miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a béke megteremtéséhez valódi szabadságra és az országok közötti konfliktusok hiányára van szükség. "Bár mi nem vagyunk háborúban, a béke sem áll fent, mert a hibrid támadások komoly fenyegetést jelentenek számunkra. Ezek nem feltétlenül katonai jellegűek, hanem inkább informatikai támadások, hamis hírek és pénzügyi manipulációk révén valósulnak meg," mutatott rá Kristersson.

Egy későbbi sajtótájékoztatón megerősítette, hogy Svédország egy ASC 890-es megfigyelő repülőgépet és legfeljebb három hadihajót küld, hogy támogassa a NATO erőfeszítéseit a térség védelmében. "Nem szeretnénk gyors következtetéseket levonni, és senkit sem vádolunk szabotázzsal megalapozatlanul, de a Balti-tengeren tapasztalható furcsa események éppen a gyanúra adnak okot. Különösen, hogy a közelmúltban számos rendkívüli esemény történt a térségben," tette hozzá.

A balti tengeri incidensek között említést nyert, hogy januárban a finn Elisa vállalat arra a következtetésre jutott, hogy egy erős külső behatás miatt szakadta el a tengerfenéken futó két távkábelt. A vizsgálatok szerint egy horgony okozhatta a problémát, ám Kristersson megjegyezte, hogy a bizonyítékok egyelőre elég gyengék ahhoz, hogy megállapíthassuk, hogy ez egy véletlen incidens volt. A svéd kormány vajon tényleg képes lesz megőrizni a térség stabilitását a közelgő hibrid fenyegetésekkel szemben? A kérdés továbbra is megválaszolatlan, de a figyelem kétségtelenül fokozódik.