Az amerikai Rockefeller Egyetem kutatói forradalmi megállapításra jutottak az étkezés mechanizmusát illetően. A kutatás vezetője, Christin Kosse, a Nature folyóiratban közzétett tanulmányában arról számolt be, hogy egy meglepően egyszerű agyi áramkör - mindössze három neuron - szerepet játszik az állatok rágási folyamatainak irányításában, ezzel együtt pedig az étvágyra is hatással van.

Kosse korábban nem feltételezte, hogy az állkapocs mozgásának korlátozása ilyen hatással lenne az étvágyra. A hipotalamuszban bekövetkező sérülések már korábban is elhízást okoztak emberekben, így Kosse és csapata az egerek agyműködését tanulmányozta e terület neuronjai terén. Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a neurotróf faktor (BDNF) néven ismert fehérje expressziójának zavara összefügg az anyagcsere-problémákkal, túlevéssel és elhízással.

A kutatók innovatív módszereket alkalmaztak, amelyek következtében az egerek elveszítették az érdeklődésüket az étkezés iránt, függetlenül attól, hogy éhesek voltak-e vagy sem. Még a különböző ínycsiklandó finomságok, mint a cukros-zsíros falatok sem vonzották őket, ami az emberi életszínvonalat tekintve olyan lenne, mintha valaki egy szelet csokitortát negligálna.

A kutatás során kiderült, hogy a BDNF nemcsak az étkezés élvezetét befolyásolja, hanem elnyomja az étel iránti vágyat is - nyilatkozta a Science Alert. Amikor a BDNF működését gátolták, az állatok ellenállhatatlan étvágyat éreztek, és mindent megpróbáltak megrágni, még olyan dolgokat is, amiket korábban nem fogyasztottak volna. A hagyományos táplálékokból pedig 1200%-kal többet ettek.

Kosse csapata felfedezte, hogy a BDNF neuronok információt kapnak a szenzoros neuronoktól, amelyek befolyásolják az állat éhségérzetét. Ezután szabályozzák a pMe5 neuronokat, amelyek a rágásért felelősek. Ha manipulálják a BDNF-et, az ténylegesen hatással van a rágási folyamataikra is.

Amikor a BDNF neuronokat elkülönítették a pMe5-től, azt észlelték, hogy az egerek még akkor is rágómozgásokat végeztek, amikor már nem volt tápanyagük. Ez arra utal, hogy a BDNF lassítja a rágási folyamatot, ami alapértelmezés szerint aktiválva van. Vagyis ha az agy ezen része megsérül, az túlevéshez és elhízáshoz vezethet.

A kutatók meglepőnek találták az eredményeket, mivel azok azt sugallják, hogy az evés reflexes folyamattá válik, szinte mint a köhögés, noha korábban sokkal összetettebbnek és kifinomultabbnak tartották. Ez a felfedezés a jövőben segíthet csökkenteni az elhízás mértékét, különösen azoknál, akiknek az érintett agyi területük sérült.

Fontos megemlíteni, hogy ez a kutatás további kérdéseket vet fel az étkezési zavarokkal és a táplálkozási szokásokkal kapcsolatban, sőt, segítséget nyújthat a diétás terápia fejlesztésében is, hiszen az agy működésének ezen friss felfedezése új utakat nyithat meg az egészséges táplálkozás kutatásában.