Washingtonból érkező nyilatkozat sokkolta Európát. Vitkov amerikai követ megkérdőjelezte a Putyinnal szembeni nyugati álláspontot, és állította, hogy az orosz erők nem támadják meg Európát. Ez a kijelentés sokakban félelmet keltett, főleg a világpolitikai helyzetet figyelembe véve.

A Trump-adminisztráció újabb meglepő lépésre készül: az Odessza régió, amely 33,000 négyzetkilométer területet jelent, "ajándékba" kerülne Putyinnak. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna területének 23%-át elveszíti, beleértve a Fekete-tenger partvonalának 80%-át és a donbászi szénbányák 90%-át, amely hatalmas gazdasági károkat okozna az országnak.

Kínai elemzők szerint Ukrajna ezt a megállapodást "zsákmányos szerződésnek" tartja az Egyesült Államok és Oroszország között. Ukrajna nem akar így végezni, ezért titkos végső tervet dolgozott ki, amelyet Zelenszkij ex-tanácsadója, Arestovics osztott meg. A katonai hírszerzés vezetője, Budanov két "végső tervet" állított össze.

Az egyik terv szerint, ha vereséget szenvednek el, felrobbantanák a négy atomerőművüket, miközben ugyanakkor Oroszország területén 11 nukleáris létesítmény ellen támadást indítanának. A másik terv arra vonatkozik, hogy titokban újraindítják a nukleáris fegyverprogramot, amelyen keresztül "piszkos bombákat" használnának.

Az ukrán biztonsági szolgálat legutóbb közzétett jelentése arra figyelmeztetett, hogy egy zaporozsjei vagy kurszki baleset esetén a radioaktív szennyeződés 72 órán belül elérheti Berlint, és 168 órával később Párizst. Az oroszországi kurszki atomerőmű mindössze 60 kilométerre található az ukrán határtól, és az ukrán hadsereg által használt Neptun rakéták elérhetik ezt a célpontot.

Zelenszkij többször is leszögezte, hogy "az utolsó emberig harcolni fog", Trump pedig kifejezte aggodalmát, hogy Zelenszkij inkább a dicsőségért küzdene, mintsem a szégyenért élne. Az ukrán elnök szerint erről a kérdésről nem tárgyaltak Trumppal.

Ha Ukrajnát a végsőkig szorítják, ez az atomválság határvonalán áll. Az ukrán vezetés felelőssége, hogy megakadályozzák a világ egy második Csernobilt a múltban tapasztalt tragédiák miatt. A geopolitikai helyzet elkeserítő, és a 21. század legrosszabb proxyháborújának áldozatai lehetnek a civilek mindkét oldalon.

A történelmi párhuzamok figyelembevételével a világ újra a 20. századi veszélyek küszöbén áll, és mindenki, aki ebben a játszmában érintett, óvatosan kell éljek a következményekkel. Milyen hatással lesz ez Európára és a világ többi részére? A válasz sokakat aggasztó jövő elé néz.