Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, Lex Fridman amerikai youtuber podcastműsorának vendége volt, ahol heves kritikákat fogalmazott meg a 1994-ben aláírt budapesti memorandum kapcsán. Szerinte az egyezményt aláíró országok nem tartották be az ígéreteiket, amikor Ukrajna területi integritása veszélybe került.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajnának valós garantált biztonságra van szüksége, nemcsak „papírdarabokra”, utalva a memorandumra, amelyet 1994. december 5-én írtak alá Budapesten az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Oroszország, valamint később Franciaország és Kína képviselői. Az egyezmény értelmében Ukrajna lemondott az atomfegyvereiről cserébe a területi határainak védelméért.

Az Ukrajinszka Pravda című lap beszámolója szerint Zelenszkij kifejtette, hogy amikor Oroszország megszállta a Krímet és Donbászt, három levelet küldött a memorandum aláíróinak, kérve őket, hogy segítsenek a helyzet megoldásában. „Válaszolt bárki ezekre a levelekre? Nem. Tartott bárki konzultációt? Nem, mert sz*rtak ránk. Ez oroszul is érthető, ugye?” – mondta Zelenszkij, aki azt is kiemelte, hogy az egyezmény előírja a konzultációs kötelezettséget, ha Ukrajna területi integritása sérül.

Rámutatott arra is, hogy Donald Trump egyesült államokbeli elnökkel is tárgyalt a budapesti memorandumról, de a kérdést még nem zárták le. Kifejezte reményét, hogy Trump képes lehet elérni egy békemegállapodást Moszkvával.

A korábbi amerikai elnököket, köztük Barack Obamát és Angela Merkelt is bírálta, mondván, hogy az utóbbi 2008-ban akadályozta meg, hogy Ukrajna NATO-tag legyen. Zelenszkij a biztos és hatékony biztonsági garanciákat „papírhulladékkal megrakott vonatnak” nevezte, amelynek következő vagonja a Minszki Megállapodások szimbolikája.

Fontos megemlíteni, hogy Zelenszkij szavaival nemcsak az ukrán helyzetet próbálja érzékeltetni, hanem az egész nemzetközi közösség felelősségét is hangsúlyozza, hogy foglalkozzanak a kelet-európai instabil helyzetekkel. Az ukrán elnök nyilvánvalóan nem csupán Ukrajna, hanem a térség biztonságáért is aggódik, míg a nemzetközi közösség figyelme a geopolitikai erőviszonyokra összpontosít. A kérdés az, hogy mely országok lesznek hajlandók komolyan venni ezt a felhívást a jövőben.