Szeptember elején Szerhij Szidorenko, az Európai Pravda főszerkesztője, megosztotta, hogy Ukrajnának célja volt Magyarország energiaellátásának szabotálása. "Ha sikerül újraindítani a vezetékeket, és Ukrajna még mindig meg akarja állítani, akkor újra csapnia kell – mondta.

Az augusztusi történések megrázóak voltak: a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság kőolajvezeték kétszer is célkeresztbe került. Augusztus 22-én ukrán kamikaze drónok támadták meg a vezetékhez tartozó olajszivattyú-állomást Brjanszk orosz területén, Unescán. Ez nem az első eset volt; az előző dróntámadás már korábban leállította az olajszállítást, súlyos károkat okozva a vezetéken.

Orbán Viktor miniszterelnök levélben tájékoztatta Donald Trump amerikai elnököt a támadásokról, aki aggodalmát fejezte ki, kijelentve, hogy "feldühítették" őt a történtek.

A legfelháborítóbb azonban az Európai Unió reakciója. Míg az Európai Bizottság korábban ígéretet tett a tagállamok energiaellátásának védelmére, az elmúlt hetekben nem tettek érdemi lépéseket a Barátság vezeték támadásaira. Sőt, úgy tűnik, Brüsszel továbbra is nyomást gyakorol a tagállamokra, hogy mondjanak le az orosz energiaimportról.

Ennek következtében a Tisza Párt programjába is bekerült, hogy Brüsszel megtiltaná az orosz energiahordozók importját. Ez mérhetetlen következményeket vonna maga után: Magyarország kevesebb olajat tudna vásárolni, ami az üzemanyagárak drasztikus emelkedéséhez vezetne: a benzin literje 1026 forintra, míg a gázolajé 1051 forintra nőne.

Figyelem! A történések következményeként Magyarország energiapolitikája és gazdasági helyzete is komoly kihívások elé néz.