Zalatnay Cini és a James Bond lehetőség

A napokban emlékezünk meg arról, hogy Magyarországon bemutatták az első James Bond filmet, ami hatalmas szenzációt keltett 1989-ben. A film, amely a Magányos ügynök címet viselte, a 16. rész volt a legendás 007-es ügynök történetei között. A nézők szorítottak Timothy Dalton karakteréért, hiszen a kommunizmus idején a nyugatias életforma teljesen tabu volt.

Zalatnay Cini, a magyar énekesnő, egy nagy lehetőséget szalasztott el, mivel 1967-ben, amikor Sean Connery játszotta a főszerepet, meghívást kapott, hogy szerepet vállaljon a Csak kétszer élsz című Bond filmben.

Az angliai debütálás

Zalatnay Cini mesél a Borsnak a londoni kalandjáról. 'Igazi szenzáció volt, hogy mint a vasfüggöny mögötti első énekesnő érkeztem Angliába. Sarolta Red néven mutattak be, de ez csak a kezdet volt,' mondja Cini. 'A sajtó azonnal felfigyel rám, és a legnagyobb menedzsmenthez kerültem.'

A James Bond ajánlat

Nem sokkal később Tom Jones menedzsere megkereste őt, és felajánlotta, hogy szerepet játszhat a készülő James Bond filmben. 'Egy lányt kerestek, aki kelet-európai akcentussal beszél és énekel,' emlékezett vissza a lehetőségre. Cini egy csodálatos, ám kockázatos ajánlatot kapott: tíz nap forgatásért napi kétezer fontot ajánlottak.

A fenyegetés és a döntés

Azonban, amikor a hírek eljutottak a magyar hatóságokhoz, a dolgok drámai fordulatot vettek. Zalatnay Cinit behívták a magyar nagykövetségre, ahol közölték vele, hogy ha aláírja a szerződést, kiutasítják Magyarországról, és soha többé nem láthatja édesanyját.

Ez a fenyegetés végül megakadályozta, hogy Cini elvállalja a szerepet, így a Csak kétszer élsz című James Bond filmet soha nem vetítették a magyar mozikban. A történet végül elindította Cini karrierjét, de jelentős, elhamarkodott döntéseket kellett hoznia, amelyek hatással voltak életére.

Mire tanít minket a történet?

Zalatnay Cini esete rávilágít arra, hogy a történelem különös játékokat űzhet az emberekkel. Az álmok elérhetősége és a szabadság ára néha összeütközésbe kerül a politikai tényezőkkel. A történetek, mint Cinié, emlékeztetnek minket arra, hogy a művészi kifejezés gyakran áldozatokkal jár, különösen a nehéz időkben.