A francia állami erdészet (ONF) nemrég hatfős delegációt küldött Magyarországra, hogy tanulmányozza a Kárpát-medencében folyó erdészeti megoldásokat, különös figyelmet szentelve a helyi faállományoknak és szaporítóanyag-forrásoknak. A klímaváltozás és a várható erdőtüzek elleni védekezés szempontjából a szaporítóanyag kulcsszerepet játszik. Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet igazgatója elmondta, hogy Magyarország a jövőben innovációs és logisztikai központtá válhat az európai erdők alkalmazkodásával kapcsolatban.

A Balkánról és Törökországból származó szaporítóanyagot hoznak be, hogy felkészüljenek a klímaváltozás új kihívásaira. Borovics elmagyarázta, hogy a nyugati országok erdészei is megoldásokat keresnek Magyarországon, ami a nemzetközi együttműködés szép példáját mutatja.

Világszerte 2023-ban és 2024-ben összesen 3,9 millió négyzetkilométer erdő égett le, ami Magyarország területének negyvenszerese. Az erdőtüzek szén-dioxid-kibocsátása 16%-kal meghaladta az átlagot, összesen 8,6 milliárd tonna szén-dioxiddal. A tudományos közösség sürgeti a prevenciós intézkedések bevezetését a zöldterületek védelme érdekében.

A tűz által érintett területek nagysága még nagyobb lett volna, ha az emberi tevékenységek, mint a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás nem formálják meg a tájat. Az ilyen tevékenységek csökkenthetik a növényzet sűrűségét, és így növelhetik a tűzveszélyt.

Borovics Attila hangsúlyozta: "A jövőképet egyértelműen kell látni". Az Erdészeti Tudományos Intézet vezetője kiemelte, hogy fontos tanulni azoktól az országoktól, akik már sikeresen alkalmazták ezeket az innovatív megoldásokat. Törökország és a Balkán rengeteg érdekfeszítő megoldást kínál a magyar erdészek számára.

A kutatások szerint a magyar klíma 30-50 éven belül hasonlóvá válik a mai Törökország európai részének klímájához, így a megfelelő szaporítóanyagok importálása és alkalmazásuk kritikus fontosságú.

A beérkezett szaporítóanyagokat csemetekké nevelik, hogy azok beépüljenek a már meglévő erdőkbe, támogathatva ezzel a biodiverzitást. Distinkt beavatkozásokat terveznek, amelyek nem a teljes Terület átrendezését célozza, hanem a meglévő őshonos fafajok szárazságtűrő populációinak megerősítését.

A klímaváltozás hatásai már most is tapasztalhatóak, és az erdőtüzek megelőzésére irányuló erőfeszítések elengedhetetlenek. Magyarországon az erdőtűz-megelőzés érdekében évtizedek óta együttműködnek az erdészeti hatóságok, a katasztrófavédelem és az erdőgazdálkodók, de a változó klimatikus körülmények miatt folyamatos alkalmazkodást igényel a rendszer.

A közelmúltban Törökországban hatalmas, pusztító erdőtüzek pusztítottak, amely tapasztalatokkal gazdagította a helyi hatóságokat, és tanulságos lehet számunkra is. Borovics Attila hangsúlyozta, hogy az erdőtűz-észlelési rendszerek és a drónok használata már elengedhetetlen a modern erdészetben.

A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetében dolgozó kutatók modellezik, hogy a következő 30-60 évben milyen tényezők befolyásolják a régió flóráját és faunáját. A SiteViewer nevű döntéstámogató eszköz segítségével előre tudják vetíteni, hogy egy adott terület milyen adottságokkal fog rendelkezni, ezáltal meghatározva a legjobb megoldásokat a hosszú távú tervezéshez.

A klímaváltozás nemcsak a fenyőfélék, hanem az ikonikus bükkösök jövőjét is veszélyezteti. Borovics Attila arra figyelmeztetett, hogy a természetes körülmények stabilitása már nem garantálható a jövőben. Az új megoldásokra való előre tekintés kulcsfontosságú az erdők megóvásában és a fenntartható fejlődés érdekében.