Izrael és a Hamász között megállapodás született a gázai háború ideiglenes tűzszünetéről, amely szerdán este került nyilvánosságra. A felek részéről elhangzott, hogy a fegyverszünet keretében először egy nagyszabású fogolycsere valósul meg, amelyet az elkövetkező hetekben további tárgyalások követnek. A tűzszünet hossza 42 napra van tervezve, a részleteket azonban még véglegesen nem tárgyalták le.

A Hamász egyik vezetője, Bászím Naím megerősítette a tűzszünet tényét, és felhívta a Gázai övezet lakosait, hogy próbáljanak visszatérni otthonaikba a fegyvernyugvás hivatalos kezdete előtt. A megállapodás célja, hogy a harcok felfüggesztésével gyorsítsák a szükséges humanitárius segítségnyújtást a palesztin civilek számára, és lehetőséget adjanak a fogolytársak visszatérésére.

A tűzszünet a Hamász és Izrael közötti feszültséget egyelőre csökkentheti, viszont a politikai következmények, különösen Izrael belpolitikai helyzete nem biztos, hogy stabilizálódni fog. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök már kifejezte köszönetét Donald Trumpnak és Joe Bidennek is a háttérben végzett támogató erőfeszítésekért. Az izraeli biztonsági kabinet csütörtökön szavaz a megállapodásról.

Joe Biden azt nyilatkozta, hogy a tűzszünet felfüggeszti a harcokat, és segíti a humanitárius segélyek gyorsabb eljuttatását a gázai lakosság számára. A tűzszünet első szakasza, amely január 19-én kezdetét veszi, lehetőséget ad 33 elrabolt személy szabadon bocsátására, köztük civilek és gyermekek számára. Adam Shire, az Annapolis-i intézet szakértője hangsúlyozta, hogy a fegyverszünetet követő időszak a helyzet javulását is hozhatja a régióban.

Ugyanakkor a tűzszünet önmagában nem oldja meg a konfliktust. A hosszú távú stabilitás megteremtéséhez szükséges, hogy a nemzetközi közösség is aktívan részt vegyen a békefolyamatban. Kérdés, hogy az Egyeztetések során milyen politikai megoldások kerülnek előtérbe, és hogy Izrael hajlandó lesz-e a Gázai övezetben letelepedett Hamász hatalmát kihívni.

A tűzszünet során a helyzet humanitárius aspektusai is hangsúlyosabbá válhatnak, figyelembe véve, hogy a Gázai övezet infrastruktúrája súlyosan károsodott a háborúk alatt. A helyi lakosság már így is súlyos hiányosságokkal küzd, aminek enyhítésére sürgős intézkedésekre lenne szükség.

A tűzszünet által nyújtott lehetőségek mellett azonban a figyelem középpontjában maradnak a jelentős politikai kihívások is, amelyek a megállapodást követően is hatással lesznek a térségre. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a tűzszünet idején sem biztos, hogy minden érintett fél azonnal készen áll a békés megoldásokra.