Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke és Jakab Roland, a szervezet vezérigazgatója friss interjújukban beszéltek a magyar tudományos életet érintő drámai változásokról, amelyek befolyásolják a kutatási támogatásokat, a tudományos teljesítményeket és a kutatók bérhelyzetét.

Az interjú során elhangzott, hogy az új törvény, amely 2024 április elsején lép hatályba, jelentős hatással lesz a kutatók anyagi helyzetére, és célja, hogy vonzóbbá tegye Magyarországot a tehetséges tudósok számára. Az átalakulást sürgető szakemberek úgy vélik, hogy a kutatási háttér megújítása és a nemzetközi példák figyelembevétele elengedhetetlen az itthoni tudományos élet fellendítéséhez.

A közelmúltban valóban felkeltette a figyelmet Katalin Karikó és Krausz Ferenc Nobel-díjának elnyerése, amely újra rávilágított arra, hogy a magyar tudományos közösségnek milyen nagy írja egyelőre elért eredményei mellett a hiányzó infrastruktúrákról is. Gulyás Balázs hangsúlyozta, hogy a magyar kutatási teljesítményt nemcsak a finanszírozás mértéke, hanem a kutatói szabadság mértéke is befolyásolja.

A HUN-REN által tervezett reformok célja, hogy a magyar tudományos életben is teret adjanak a modern, nemzetközi szintű kutatóknak, hiszen a jelenlegi rendszer nem tudja kiaknázni a meglévő tehetségeket. A kutatási hálózat jelenleg mintegy 100 milliárd forintos költségvetéssel rendelkezik, amelyből 48,5 milliárd állami támogatás, a többi pedig pályázatokból és egyéb forrásokból származik.

A jövő kihívásaihoz való alkalmazkodás érdekében a szakemberek hangsúlyozták, hogy nemcsak növelni kell a forrásokat, hanem kiemelt figyelmet kell fordítani a kutatási irányokra is. Ezzel kapcsolatban kiemelték a rák- és mesterséges intelligencia kutatás fontosságát, amely területekhez a nemzeti érdekeink szempontjából is igen komoly támogatásokat várnak.

Gulyás Balázs és Jakab Roland hangsúlyozták, hogy a kutatók pénzügyi helyzete javulni fog, ha a felvázolt reformok végrehajtásra kerülnek, hiszen a 2024-es költségvetés már 18 milliárd forintos többletet jelent számukra. A kutatói pályát vonzóbbá tévő intézkedések közé tartozik a kutatók képességeinek fejlesztése, tréningprogramok indítása és az intézmények közötti együttműködések megerősítése is.

Emellett az ingatlanvagyon kérdése is napirenden van. A HUN-REN célja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia vagyonát a saját fennhatósága alá vonja, amely lehetőséget biztosítana a kutatási intézmények számára, hogy a rendelkezésükre álló forrásokat hatékonyabb módszerekkel használhassák fel.

Összegzésképpen, ha a tervezett reformok sikeresen megvalósulnak, a magyar tudományos élet váratlanul dinamikus fejlődésnek indulhat, új imázsba helyezve a magyar kutatásokat a nemzetközi színtéren. A megfelelő forrásokkal, infrastruktúrával és a tehetséges kutatók alkalmazásával megteremthetjük a mezzonatkozatlan sikert, amit már régóta vártunk.