A parlamentben napirendre került egy kormánypárti javaslat, amely a laboratóriumban készült hús előállítását és forgalmazását általánosan tiltaná. A törvényjavaslat a tilalom alól csak szűk körű kivételeket engedne, kizárólag orvosi és állatgyógyászati célú felhasználásra.

Nagy István, agrárminiszter a parlamentben elmondta, hogy a jogszabály célja az emberi egészség és a környezet védelme, valamint a hagyományos mezőgazdaság fenntartása. Hangsúlyozta, hogy a laboratóriumi hús kereskedelme veszélyeztetné ezeket az értékeket, hiszen nem indokolt, hogy ilyen módon készüljenek emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek.

A miniszter arra figyelmeztetett, hogy egyre több olyan termék jelenik meg a piacon, amelyek a hús alternatíváiként vannak pozicionálva. Az Európai Unióban még nem engedélyezett laboratóriumi húsok, amelyek állati eredetű szövetek mesterséges tenyésztésével készülnek, különösen aggasztóak.

Nagy István felhívta a figyelmet arra is, hogy ilyen technológiai újítások nemcsak etikai, hanem gazdasági és egészségügyi kérdéseket is felvetnek. Az etikai aggályok között szerepel, hogy a laboratóriumi hús előállítása állatok leölésével is járhat, ami megkérdőjelezheti annak állatbarát alternatívaként való tekinthetőségét.

A javaslat szerint a laboratóriumi hús engedélyezése monopóliumokat hozhat létre az élelmiszeriparban, és káros hatással lehet a mezőgazdasági közösségekre. A miniszter aggályai között szerepel, hogy ez a folyamat a vidéki hagyományok és kultúra védelmét is veszélyezteti.

A kormány jelenleg két kérelem elbírálásán is dolgozik az Európai Bizottságnál, amelyek a laboratóriumi hús új élelmiszerként való engedélyezésére irányulnak. Az egyik francia vállalat kacsamájat, míg egy holland cég szarvasmarhahúst kíván előállítani laboratóriumi körülmények között.

A laboratóriumi hús piaca 2030-ra akár 25 milliárd dolláros bevételt is elérhet, ami felveti a kérdést: vajon meg tudjuk-e őrizni a fenntartható mezőgazdaságot és a vidéki hagyományainkat a modern technológia térnyerésével?