Több neves szerző, köztük Richard Osman, Kazuo Ishiguro, Kate Mosse és Val McDermid nyílt levelet írt a brit kormányhoz, amelyben arra kérték, hogy vonják felelősségre a Metát a szerzői joggal védett könyvek mesterséges intelligencia által történt felhasználása miatt.

A levélben a szerzők arra kérték Lisa Nandy kulturális, médias és sportügyekért felelős államtitkárt, hogy hívja be a Meta felső vezetését a parlamentbe. McDermid elmondta, hogy létezik egy régi szerződéses kötelezettség, amely szerint ha harmadik fél használ egy szerzői művet, kártérítést kell fizetnie érte.

A krimiíróként dolgozó McDermid hangsúlyozta, hogy könnyen észrevehető a lopás: 'A Meta a kalózanyagok felhasználásával kétszeresen meglopott minket, és nem meglepő, hogy felháborodtunk, mivel a szerzői jogainkat nyilvánvalóan megsértették.'

A közleményben említették, hogy a szerzők gyakorlatilag tehetetlenek, mert a gazdag vállalatokkal szembeni perek elképesztő költségekkel járnak, és valóban bonyolultak.

Kate Mosse, az egyik rendszeresen visszatérő szerző, kiemelte, hogy a szerzői jogok léteznek, a feltételek és engedélyezési rendelkezések szilárdak, így ez egy nagyszabású lopás, amely ellen lépni kell.

A Meta ellen már egy másik per is folyamatban van, amelyet írók egy csoportja indított, akik azt állítják, hogy Mark Zuckerberg engedélyezte a szerzői jogi védelem alatt álló könyvek kalózverzióinak használatát a Meta mesterséges intelligenciáját fejlesztő modelljei számára.

A beadványuk tartalmazza, hogy a vállalat belső kommunikációjából kiderül, hogy a Meta vezérigazgatója támogatta a LibGen online archívum használatát, annak ellenére, hogy a mesterséges intelligenciával foglalkozó vezetők figyelmeztették, hogy az kalózpéldányokat tartalmaz.

A Library Genesis (LibGen) egy orosz alapítású 'árnyékkönyvtár', ahol rengeteg regény, nem szépirodalmi könyv és tudományos cikk található. 2024-ben egy New York-i szövetségi bíróság arra kötelezte az 'árnyékkönyvtár' üzemeltetőit, hogy fizessenek 30 millió dollár kártérítést több kiadónak a szerzői jogok megsértése miatt.

Ez a botrány nemcsak a szerzőket, hanem az egész irodalmi közösséget érinti, hiszen a mesterséges intelligencia használat növekvő jelentőséggel bír, és kérdéseket vet fel a jogtulajdonosok védelméről a digitális korban. A kérdés, hogy hogyan őrizhetjük meg a szerzői jogokat a technológia fejlődésével párhuzamosan, egyre sürgetőbbé válik.