A tervezett új jogszabály szerint az egyes önkormányzatok dönthetnek arról, hogy élnek-e a lehetőséggel, és ha igen, milyen formában - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A kérdés, hogy inkább pozitív vagy negatív következményekkel jár-e, ha a települések eldönthetik, hogy befogadnak-e új lakókat.

Balogh rámutatott, hogy akinek ingatlanját a belépő rendelkezés életbe lépése után próbálják értékesíteni, azok nem fognak jól járni. Magyarországon az ingatlan tulajdonlása rendkívül fontos tényező, hiszen sokak abban bíznak, hogy az ingatlanok jövőbeli értéke folyamatosan növekszik. Csakhogy egyre több esetben látható, hogy ez nem mindenki számára valósulhat meg.

A helyi önkormányzatok döntései döntő szerepet játszanak majd a jövőbeli ingatlanpiaci helyzet alakulásában. Amennyiben csak helyi lakosok vásárolhatnak eladásra kínált ingatlanokat, az nagyban korlátozhatja ezen ingatlanok értékesítési lehetőségeit a tulajdonosok számára.

Balogh figyelmeztetett arra is, hogy ha a települések vezetése egy ilyen diszkrét lépést tesz, az a közösség többségének akaratával szemben is állhat, aminek így visszaható következményei is lehetnek a következő önkormányzati választásokra.

Dr. Nagy Zoltán ügyvéd éles kritikát fogalmazott meg, miszerint a tulajdonhoz való jog és a szabad költözés joga is sérülhet, ami komoly alkotmánysértéshez vezethet. Ha valaki bírósághoz fordul ezzel kapcsolatban, az Alkotmánybíróság előtt fogják vizsgálni az ügy értékét.

Ezért, amennyiben az Alaptörvény módosításával sikerülne korlátozni a tulajdonjogot, úgy az új jogszabály könnyebben áthaladhatna a törvényhozáson.

A mezőgazdasági földek vásárlásánál már tapasztalhatóak hasonló korlátozások, hiszen például jogi személyek és nem uniós állampolgárok számára egy hektár feletti termőföld vásárlása tilos. A magyar állampolgárok esetén is szükséges kormányhivatali engedély a vásárláshoz.

Érd városa már 2023-ban bevezetett egy szigorú szabályozást, amely megtiltja az új építkezéseket, jelezve ezzel, hogy az infrastruktúra már nem bírja el a település további bővítését.

Navracsics Tibor, a közigazgatási és területfejlesztési miniszter március közepén arról beszélt, hogy az önkormányzatok védelme érdekében folytatott konzultációsorozaton öt megoldási lehetőséget látnak. Jelenleg hazánkban 3100 önkormányzat működik, amelyek közül körülbelül 2000 településen csökken a népesség, míg ezer esetében nő a lakosság száma. Emellett számos olyan önkormányzat is létezik, amely számára a népességnövekedés gazdasági fenyegetést jelenthet, például Budapest agglomerációja, a Balaton és a Velencei-tó környéke.

Ezek miatt a jogszabályokkal kapcsolatos diskurzus összetett és sokrétű, mivel a lakosság és a különböző érdeksérelmek között egyensúlyt kell találni.