2023-ban jelentős változások történtek a globális pénzügyi vagyoni helyzetben. A háztartások globális pénzügyi eszközei 7,6%-os növekedést mutattak, ami figyelemre méltó, hiszen az előző évben 3,5%-os csökkenést regisztráltak. A pénzügyi vagyon a világ minden táján 239 trillió euróra nőtt, amely drámai mutatónak számít.

A növekedés azonban nem volt egységes a különböző eszközosztályok között. Az értékpapírok és a biztosítások de kedvezőbb helyzetet mutattak, míg a bankbetétek növekedése 4,6%-ra lassult.

A covid-járvány utáni kényszermegtakarítások időszakát követően tavaly folytatódott a friss megtakarítások normalizálódása. A globális bankbetétek csökkenése drámaian történt, hiszen 97,7%-os visszaesést hozott a bankbetétek beáramlásában, ami rendkívüli tünete a gazdasági helyzet alakulásának.

Emellett megfigyelhető a különbség az amerikai és az európai megtakarítások között. Míg az Egyesült Államokban az eszközök növekedése átlagosan 62,4%-kal hozzájárult a pénzügyi vagyon éves gyarapodásához, addig Nyugat-Európában ez a szám csupán 34,2%.

A generációs vagyon különbsége szintén szembetűnő. A baby boomerek a leggazdagabb generációként tűnnek fel a fejlett gazdaságokban, míg a fiatalabb generációk, például az ezredfordulósok, nem rendelkeznek hasonló előnyökkel, mostanra jelentős pénzügyi hátrányt szenvedtek el. Hihetetlen, de a Z generáció tagjainak még van lehetőségük, hogy megelőzzék elődeiket, ha kedvező gazdasági körülmények között növelik megtakarításaikat.

2023 végén a pénzügyi vagyon koncentrációja globálisan is aggasztó maradt, hiszen a világ leggazdagabb 10%-ának a nettó pénzügyi vagyona 85,7%-ot birtokol, ami egyértelmű egyenlőtlenséget higgyen az egyes társadalmi osztályok között.

A mari moderálisan változó gazdasági környezet és az infláció mértéke az egyes országok között éles kontrasztokat teremt, különösen a közép- és kelet-európai országokban, ahol a reálvagyon csökkenése tovább mélyítette a társadalmi egyenlőtlenségeket. Míg a világ gazdagabb területein a pénzügyi eszközök folyamatosan emelkednek, addig a háztartások valós vagyona sok helyen csökkenést mutatott a magas infláció mellett.

Magyarországon a helyzet némileg pozitívan alakult, a háztartások pénzügyi vagyona 15%-kal nőtt, amely a legjobb eredmény a régióban. A legnagyobb növekedést az értékpapírok terén tapasztaltuk, míg a bankbetétekből egy milliárd eurót vonakodtak ki a háztartások. Az inflációval kiigazított adatok azonban nem olyan kedvezőek, hiszen a tényleges pénzügyi eszközérték 1,9%-kal csökkent 2023-ban.

A nemzeti szintű vagyonkoncentráció Magyarországon is szembetűnő, hiszen a legjobban keresők jövedelme nőtt, azonban a középosztály létszáma stabil maradt. A gazdagok egymástól való távolodása fokozódik, a középosztály megítélése pedig folyamatosan új kihívásokkal néz szembe. Mennyire vagyunk eladósodva? A háztartások globális eladósodottsági szintje 2023 végén 56,800 milliárd eurót tett ki, míg a nettó pénzügyi vagyon 8,8%-ot ugrott, egy mellékes, de figyelemre méltó megjegyzés önmagában is. A különböző pénzügyi trendek és gazdasági mozgások alapján kissé aggasztó a jövőképet illetően is.