Nem Orbán az ukrán EU-csatlakozás fő akadálya

A magyar kormány az utóbbi hetekben intenzívebben próbálja belpolitikai tőkét kovácsolni Ukrajna európai uniós csatlakozásából. Bár 2022 februárja után Orbán Viktor és Szijjártó Péter támogatásáról biztosították Kijevet, mostani állásfoglalásaik szerint Ukrajna felvétele a csatlakozás során gazdasági válságot és egzisztenciális fenyegetéseket hordoz.

A kormánypropaganda által emlegetett "rezsicsökkentés" és "családtámogatások" nem uniós, hanem nemzeti politika következményei. Valóban csökkennének a hazai kohéziós források, azonban ezt nem Kijev, hanem Orbán hatalomgyakorlásának módja idézi elő.

A kohéziós támogatások jövője körüli viták valóban léteznek az EU-ban, ám azok messze túllépnek Ukrajna csatlakozásán, és jelentős változásokat ígérnek függetlenül ettől.

Komoly problémák Kijev csatlakozása előtt

A valóságban az ukrán csatlakozással kapcsolatos problémák valódi és lényeges kérdések, ellentétben a magyar kormány riogatásaival. Az EU intézményrendszere már a jelenlegi tagállamokat is alig bírja el, Ukrajna felvétele pedig jelentősen átalakítaná a tagállami erőviszonyokat.

A legnagyobb fenyegetést Orbán számára nem a mezőgazdaság vagy a kohéziós politika alakulása jelenti, hanem az, hogy Ukrajna belépésével megváltozna a hatalmi egyensúly az unióban.

A béke hiánya növeli a feszültséget

A kormányzati kommunikáció szerint Ukrajna csatlakozása 2030-ra várható, azonban a háborús helyzet tartós rendezéséig ez nem reális. Az északi országok sürgetik a folyamat felgyorsítását geopolitikai okokból, de a valóság csupán a politikai nyilatkozatok szintjén mozog.

Európa katonai készségei kérdésesek

Az EU katonai hatalmai nem állnak készen a béke kikényszerítésére Ukrajna védelme érdekében, amit számos súlyos kérdés felvet: Mi lenne, ha Oroszország újra támadná Ukrajnát? Milyen reakciót váltana ki Franciaország vagy Németország?

Reformok szükségessége

Ukrajnának, a többi taghoz hasonlóan, alkalmaznia kell az EU joganyagát, jelentős reformokat kell végrehajtania. E reformokat nehezíti a háborús helyzet és a belpolitikai feszültségek.

Az EU rendszere nem annyira zárt, mint ahogy azt sokan hiszik; a magyar korrupciós helyzet és a bolgár politikai helyzet sem áll messze az ukránétól. Az ukrán csatlakozás jövője tehát kérdéseket vet fel, amelyeket elkerülni nem lehet.

Csatlakozási dilemmák az EU-n belül

Az ukrán békepolitikai szándékokat számos tényező nehezíti, amelyek az EU integrációs struktúráját is érintik. Az EU-bővítést sok tagországban nem nézik jó szemmel, és az EU intézményi reformokra van szükség az integráció zökkenőmentes lebonyolításához.

Az agrárpolitikai és kohéziós támogatások átalakítása kritikus kérdés, mivel az EU költségvetésének jelentős részét viszik el.

Félelem a versenytől

Az ukrán mezőgazdaság integrálása további kihívásokkal járna, mivel Ukrajna jelentős versenyt jelenthet az alacsony költségű mezőgazdasági termelés szempontjából. Az orosz támadások nyomán a mezőgazdasági területek minősége csökkent, ami tovább növelheti a költségeket.

A kormány kezdeményezései pedig az ország gazdasági helyzetének erősítésére irányulnak, és egy új ellenséges narratíva kialakítására is szükség van a politikai túlélés érdekében.

Továbbra is kérdéses az ukrán csatlakozás

Végül, bár az ukrán csatlakozás formálisan a magyar kormány szándékainak köszönhetően került napirendre, a háttérben Orbán igazságtalanságok miatti félelme húzódik meg, amely a nemzeti érdekek védelme helyett a politikai hatalom megszilárdítására irányul.