A választások eredményhirdetése előtt egy megrázó incidens zavarta meg az ülést: David Kirtadze, az ellenzéki bizottsági tag, fekete festéket öntött Kalandarisvili arcába. Kirtadze azt állította, hogy "a választási eredmény nem tükrözi a választók valós döntését", amire Kalandarisvili így reagált: "Az efféle nyomásgyakorlás és személyes inzultusok azt mutatják, hogy nem állnak rendelkezésre kézzelfogható bizonyítékok a választás állítólagos manipulációjáról".

A választási helyzet fokozódása miatt több száz ellenzéki szimpatizáns tüntetett a bizottság székháza előtt. Szalome Zurabisvili, Georgia nyugati barát államfője, a választások tisztaságának érdekében hétfőn új választásokat követelt. Azt hangsúlyozta, hogy Georgiának "legitim parlamentre és kormányra van szüksége". Zurabisvili korábban hozzátette, hogy Oroszország csalással beavatkozott a választási folyamatba, amit Moszkva határozottan tagad.

Eközben az ellenzéki pártkoalíció és különböző nyugati választási megfigyelők vitatják a kormánypárt módszereit, beleértve a szavazatvásárlást, fizikai erőszakot, csalást, dezinformációt és politikai nyomásgyakorlást.

A választási eredmények kihirdetése után az ellenzéki pártok hívei többször is utcára vonultak, hogy kifejezzék elégedetlenségüket. Az Európai Unió vezető tisztségviselői ugyancsak felszólították a választási irregularitások alapos kivizsgálására és az eredmények felülvizsgálatára.

Irakli Kobahidze miniszterelnök viszont a választások lebonyolítását "teljesen igazságosnak" minősítette, hangsúlyozva, hogy kormánya továbbra is Georgia európai uniós és NATO-csatlakozásának előmozdítására fókuszál. Kobahidze hétfőn azt is kijelentette, hogy kormánya megfontolhatja az ellenzéki pártok működésének betiltását, ha azok továbbra is alkotmánysértő tevékenységeket végeznek.

Feszültség alakult ki Georgia és az Európai Unió viszonyában, mivel a kaukázusi ország parlamentje tavasszal egy törvényt fogadott el a külföldi befolyás átláthatóságáról. Az Európai Bizottság és az Egyesült Államok élénk kritikával illette a törvényt, amelyet az EB július elején felfüggesztette a Georgiába irányuló uniós csatlakozási folyamatot, mondván, hogy a törvényt orosz mintára fogadták el. A georgiai kormány azzal védekezett, hogy a törvényre a pénzügyi átláthatóság érdekében volt szükség, mivel a külföldről érkező finanszírozás érzékelhetően külföldi érdekeket képviselő civilszervezeteket és pártokat érintett.

A helyzet tehát aggasztó, és a nemzetközi közösség figyelme egyre inkább az események alakulására irányul. Vajon mi fog történni a következő hetekben? Maradjon velünk a friss fejleményekért!